Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Képek a szombathelyi Brenner család életéből, 1850–1920
BRENNER (IV.) JÁNOS (1815-1879) Brenner (IV.) János Szombathelyre települése Brenner (IV.) János 1815-ben Németújváron látta meg a napvilágot. Apja nyomdokait követve kőműves- és építőmesteri képesítést szerzett, és Szentgotthárdon indította meg vállalkozását.4 Az itt töltött évekről, és Szombathelyre településének körülményeiről nem sokat tudunk. Egy újonnan fellelt megyefőnöki akta alapján annyi mégis bizonyosan állítható, hogy Brenner János Szentgotthárdon a jómódú polgárok közé küzdötte fel magát, és magisztrátusi tagként, árvaügyi tanácsosként közéleti szerepet is vállalt. Amikor 1851 decemberében áttelepülési kérelemmel fordult Szombathely tanácsához, a szentgotthárdi elöljáróság egy, az érdemeit elismerő igazolást állított ki részére, kiemelve, hogy az építőmester szakmai munkájával, erkölcsös életével, az 1848-1849-ben lezajlott események alatt a császári kormányzattal szemben tanúsított lojális magatartásával, és közéleti szereplésével minden „... figyelmet, tiszteletet és bizalmat megszerzett.’’5 A Szentgotthárdon már kialakult szakmai kapcsolatokkal rendelkező és közmegbecsülésnek örvendő Brennert nyilvánvalóan a vármegye székvárosában kínálkozó jobb üzleti lehetőségek vonzották Szombathelyre. Gyanítható, hogy korábban is voltak már ide kötődő üzleti ügyei, esetleg telephelye is a városban. Az alkotóereje teljében levő, 36 éves szakember ezért vállalkozhatott arra, hogy elhagyja eredeti lakóhelyét, és feleségével, valamint két kisgyermekével a vármegyeszékhelyen kezdjen új életet. Az áttelepülésre akkor nyílott kedvező alkalma, amikor Wojta Donát szombathelyi építész Bécsbe költözött, és visszalépésével a helyi kőműves céhben megüresedett egy hely. Brenner János erről tudomást szerezvén azonnal megragadta a kínálkozó lehetőséget, és letelepedésének, illetve mestersége gyakorlásának engedélyezése céljából kérvénnyel fordult Szombathely magisztrátusához. Anyanyelvén, németül íródott beadványát a városi tanács hivatalból a megyefőnökhöz továbbította. Mivel a kérvényező rendelkezett azokkal a kellékekkel - jelentős vagyonnal és a szükséges szakmai ismeretekkel - amelyek alkalmassá tették arra, hogy Wojta Donát helyét átvegye, a megyefőnök az érvényben levő iparrendszabályok 164. §-a alapján 1852 januárjában engedélyt adott Brennernek építőmesteri szakmája gyakorlásához, és erről a városi tanácson kívül az illető céhet is értesítette.6 Szombathely magisztrátusa 1852. december 12-én tűzte napirendre a kérvény tárgyalását, és hozta meg a kérelmező számára kedvező döntését, miszerint Brenner Jánosnak „... erkölcsi jó viselete kellőleg igazolva lévén, e városbaní áttelepülhetés neki megadatik.”7 Brenner (IV.) János építészi munkássága Brenner (IV.) János építészeti tevékenységének emlékei a történeti Vas vármegye szinte minden vidékén megtalálhatók, és közöttük számos egyházi épület kivitelezése kapcsolódik nevéhez. Az osztrák művészettörténeti szakirodalom neki tulajdonítja Kicléd (ma: Kitzladen, Ausztria) 1844-ben elkészült templomát, mivel az épület külső megjelenésé4 Brenner, 1997a. 33. p. 5 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) A Vas Vármegyei cs. kir. Megyehatóság iratai. Általános iratok (továbbiakban: VM ir.) 302/1852. 6 VaML VM ir. 302/1852.; VaML Szombathely város tanácsának iratai (továbbiakban: Szvt.) Tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Tjkv.) 948/1849., 48/1865.; Brenner 1997b. 316. p. 7 VaML Szvt. Tjkv. 1881/1851. 132
