Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Feiszt György: „Csak a jövő biztos, a múlt állandóan változik…”. Dugovics Titusz, Markusovszky Lajos és az ivánci kereszt
A Nagysimonyiban élő Dugovicsok éísei I. Lipót császártól 1674-ben kaptak címert, és egyúttal a Sárkúti előnevet. Ilyen nevű falu Vas vármegyében nem volt, mindez any- nyit jelent, hogy a Dugovicsok a 18. században még máshol éltek és csak jó 100 évvel később jelentek meg Kemenesalján. Dömötör Sándor néprajzkutató 1956-ban, a nándorfehérvári csata 500. éves évfordulóján, a megyei lapban felelevenítette a történteket.9 Cikkében újra olvashatjuk Döbrentei Gábor eszmefuttatását. Hangoztatta ugyan, hogy semmi bizonyíték sincs Dugovics Titusz nagysimonyi születésére, a helyi erők azonban lecsaptak a lehetőségre és a községi identitás részévé tették Dugovics legendáját. Elnevezték róla az általános iskolát, a községháza falára a hőstettet ábrázoló nagyméretű festményt készíttettek. A képviselő-testület 1993-ban pedig már ragaszkodott ahhoz, hogy a község új címerébe ne a kisnemesi falu évszázados jelképei, hanem a Dugovics család 1674-ben adományként kapott szimbólumai kerüljenek. A falu egyik internetes honlapján már az alábbiakat olvashatjuk: Nagysimonyi „... a Dugovicsok ősi fészke ...”,10 a család legkiemelkedőbb alakja Dugovics Titusz, aki 1456-ban Hunyadi seregébe állva vonult Nándorfehérvárra. Ott halt hősi halált, amikor a török zászlót magával rántva leugrott a várfalról. Neki köszönhető, hogy a török még 70 évig nem tudott behatolni az országba.11 Mindezekkel ellentétben a Magyar Reneszánsz Eve alkalmából 2008-ban megjelent színvonalas kötet korszakot alaposan ismerő, avatott szerzője górcső alá veszi a 15. század érdekességeit, köztük a korszakból eredéi legendákat is, amelynek során egyértelműen nyilatkozik a kérdésréíl: „... Dugovics Titusz nem létezett. Azok az oklevelek, amelyek hősiességéről beszélnek, mind hamisítványok. Elnézést kérve a Vas megyei nagysimonyiaktól ... nemhogy náluk, de sehd máshol nem született meg a törököt magával rántó Dugovics Titusz.”12 * MARKUSOVSZKY LAJOS LEGENDÁJA Vas megyében Markusovszky Lajos alakját Dugovics Tituszhoz hasonló legenda övezi. 1955 áprilisában nagy ünnepségek helyszíne volt a megyei kórház. Ekkor került sor az intézmény névadó ünnepségére, és a kórházat „Vas megye orvostársadalmának javaslatára Markusovszky Lajosról a szabadságharc nagy orvosáról neveztek el.”u Ekkor állították fel a névadó mellszobrát, emellett emlékkönyvet adtak ki, amelynek előszavában a megyei tanács elnökhelyettese többek között a követkőket írta: „Markusovszky Lajos élete és munkássága olyan példa, amit követendőként állíthatunk egészségügyi dolgozóink elé.”14 9 Dömötör Sándor: Dugovics Titusz hó'si halálának 500. évfordulóján. Dugovics Titusz vasi kapcsolatai. = Vasmegye, 1956. jól. 21. 4- p. 10 http://church.lutheran.hu/vasev/gyulpages/nagysimonyi/nitort.htm (Megtekintve: 2008. április 2.) 11 Uo. 12 E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában. Bp., 2008.147. p. A kérdés részletes feldolgozásását lásd Sincs Tibor: Egy „legendás” hős: Dugovics Titusz története. = Hadtörténeti Közlemények, 2009. l.sz. 3-35. p. 15 Tudományos ülés és szoboravató ünnepség a megyei tanács Markusovszky Lajos Kórházában. = Vasmegye, 1955. ápr. 2. 8. p. 14 Horváth Sándor: Előszó. In: Az 1955-56. évi Markusovszky előadások gyűjteménye. Szerk. István Lajos. Szombathely, 1957. (továbbiakban: István, 1957.) 7. p. 363
