Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: A Hetésy család a 17. századi Szombathelyen

szembeni, 1659-ben lezajlott boszorkányperben.44 Az 1661. április 28-ai tisztújítást követően neve már nem fordul elő a város vezetői között. 1660-ban végrendelkezett,45 és minden bizonnyal ezt követően nem sokkal meg is halt. Míg Szily Gergely 1659/1660. évi bírói számadásában még az ő neve alatt jelzi a kereskedői tevékenységre utaló, háza alsó részében található „török árus bolt”-ot, amely a város bevételeit évi 5 ft-tal gyarapította, az 1661/1662. évi bírói számadás ezt immáron felesége, ekkor már valószínűsíthetően özvegye, Hetésyné tulajdonaként regisztrálta.46

Hetésy András magánvagyonáról alig rendelkezünk információkkal. A taxalista nemesek Szombathely városában 1648. március 31-re datált összeírásában bár neve elsőként szerepel, de vármegyei esküdd hivatalára tekintettel - így egy másik társadalmi körbe történt sikeres integrációt jelezve - itt kivetett pénzösszeg nem áll. Csupán tekintélyét érzékeltetheti, hogy a mezőváros bírája, Kupricz István, csak utána következhetett a lajstromban.47 Hetésy András 1660. december végén kelt végakarata is keveset árul el vagyonáról, arról, hogy valójában mi is maradt utána túlélő örököseinek, feleségének és három leánya közül kettőnek, Zsuzsannának és Ilonának, mivel Erzsébet apáca lett. A helyi társadalmi elitben elfoglalt helyét csak jelzi 100 ft-os nagyságrendű adóssága, amely őt e téren is az átlag fölöttinek mutatja, valamint kiemelkedő nagyságú kegyes hagyományai. 200 ft-ot oly kikötéssel hagyott a ferenceseknek szent olajra, hogy az összeget a város kezelje és abból évi 12 ft-ot folyósítson a rendnek. Végakaratában a Föl utcai kapunál álló ]A házáról emlékezett meg.48 A másik ingatlanát, a Piactéren (ma: a Főtér nyugati része) álló házát - amelynek földszintjén a török árus bolt is lehetett - több mint 1 évtizeddel később, 1672. szeptember 25-én - felesége halálát követően - leányai, Zsuzsanna és Ilona osztották meg egymás között.49

A fiágon kihalt armális nyerő „főág” utolsó férfiúja, Hetésy András kisfiának korai haláláról a már említett, 1628. évi számadások tesznek említést. A Szent Márton plébániatemplomot illető számvetésekből derül ki, hogy mind anyja, Hetésy Pál özvegye, mind fiacskájának temetése volt ott.50

44 A forrást közölte Benézik Gyuki: Kádas Benedekné boszorkánysága ügyében 1659-ben felvett tanúkihallgatás jegyzőkönyve. = Lapok Szombathely történetéből, 1998. 64- sz. 2 p. (Panniculus Ser. C.; 84.), A Magyarországi boszorkányság forrásai. 4- köt. Szerk. G. Tóth Péter, Bp., 2005. 372-374- p.

45 VaMLSzvkt. Végrendeletek (továbbiakban: Végr.) fasc. A. nr. 12.

46 VaML Szvkt. Acta Mise. I. fasc. ]. 1659/1660: Szily Gergely bíró számadása, 1661/1662. évben összesen 17 bolt tartozott fizetéssel a városnak; 14 bolt után 4-4 forintot, 1 bolt után 5 forintot - ez volt Hetésyné boltja míg 2 bolt után semmit nem fizettek tulajdonosai.

4‘ VaML Vas vármegye adószedőjének iratai (Perceptoralia), Taxalia Nobilium, Regestrum taxatum nobi- lium et libertinor|um| A|nn]o 1648. 60. p.

48 VaML Szvkt. Végr. tasc. A. nr. 12. A kegyes hagyományra vő.: Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története. Szombathely, 1998. 260-261. p. (Acta Savariensia; 14.)

49 VaML Szvkt. Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek, 1668-1672. 228-229. p.

50 VaML Szvkt. Acta Mise. 1. fasc. O. nr. 2. Hetésy András bírói számadása, 24- p. A 17. századi Szent Már- ton-templomra: Zsámbéky Mónika: A szombathelyi Szent Márton-templom 17. századi építéstörténete és berendezései. = Művészettörténeti Értesítő, 2001. 3-4- sz. 221-268. p.

93