Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: A Hetésy család a 17. századi Szombathelyen

okleveléből tudjuk, hogy Hetésyt az 1620-tól ismét városbírói volt,32 ám azt követően Hetésy neve sem a bírák, sem a tanácsosok között nem fordult elő.

Az 1610-as évek fordulóján Hetésy városvezetői elitben folytatott tevékenységét egyaránt jellemezte a városa érdekeit képviselek illetve a magánvagyonát a közérdek ellenében is gyarapító városvezető kettőssége. Bírói hivatalviselése idején következetesen és egyértelműen a város privilégiumait védte. A mezővárosi szerepkörnek hangsúlyt, fontosságot adva, 1604- január 28-án, az ő bírósága idején adta ki Szombathely magisztrátusa a váltóműves, a vásárműves és a szűrszabók kérésére a szabőcéh közös ar- tikulusait.33 Mind bíróként, mind esküdtként meghatározó szerepe és kellő tekintélye lehetett az 1605-ben elégett városi privilégiumok újólagos megszerzésében, folyamatos uralkodói megerősítésében. 1607-ben, bírói hivatalviselése idején, ő és Szele Mihály esküdt a város nevében Náprágy Demeter győri püspök, Győr vármegye főispánja, pozsonyi prépost, pilisi apát, királyi tanácsos és nem utolsó sorban Szombathely földesura támogatásával azért jártak közben, hogy I. Rudolf király a város kiváltságait megerősítse. 1610. december 10-én Hetésy is meghatározó tagja lehetett annak a városi küldöttségnek is, amely Tapolczay Pál deák bíróval, földesuruk, Náprágy támogatása révén, immáron az új uralkodóval, II. Mátyással Íratta át és újíttatta meg Szombathely kiváltságait.34

II. Mátyás 1613 januárjában kelt, I. Ferdinánd király 1534. október 16-án, a szombathelyiek számára kiadott vámprivilegiumát átíró és megerősítő oklevele is arról tanúskodik, hogy mindennek eléréséhez város közössége nevében nevében Kenézy Szabó György bíró mellett a város szenátorának - senator oppidi - nevezett Hetésy folytatott jelentős háttérmunkát, mai kifejezéssel lobbytevékenységet.35 A vármegye tekintélyben fölötte álló nemeseivel is vállalta a konfliktust, ha Szombathely érdekeiről volt szó. Ezt jelzi a vármegyei elithez tartozó Sibrik Tamás panasza, aki 1611 szeptemberében a vármegyei fórum előtt tette szóvá azon sérelmét, hogy rajta, aki akkor az 1605-ben mártírhalált halt Ujlaky Lajos veszprémi püspök szombathelyi házát bírta, a város aktuális bírája, Hetésy Pál a városi adót behajtotta.36 Ugyanakkor Hetésy hivatalviselését hatalmaskodások, esküdti tisztviselése idején hivatali információval, hatalommal, befolyással történő visszaélések is jellemezték. Ezen anomáliák legismertebbjei a jelentős városi bevételt képező kocsmáltatással álltak kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy Hetésy az 1607. és 1608. közötti bírói hivatalviselése során az egyik bormestert, Barbély Pétert önhatalmúan elcsapta, és Barbély vádjai szerint az ezzel járó feladatokat ő maga végezte el, amelynek nyomán a város pincéjéből három hordó bor eltűnt. Valójában a vádat nem vizsgálták ki, ám a gyanú tovább élt. 1613 nyarán azután minden korábbinál súlyosabb eset történt. Hetésí ugyanis a bírót és az esküdteket félrevezetve az évi 3 havi földesúri kocsmabérletet a város érdekeivel szemben, magának szerezte meg. A Tapolczay Pál bíró pár32 VaML Szvoklir. fasc. 16. nr. 489.; Horváth, 1993. 231. p.

33 VaML VSZHL Litterae instrumentae fasc. 77. nr. 55.

34 Libri Regii. Királyi Könyvek, 1527-1918. A szöveges adatbázist készítette Vissi Zsuzsanna et al. DVD- ROM. Bp., 2006. (továbbiakban: LR) nr. 6.98.

35 A vámfizetés alól felmentő kiváltságolás („ab omni solutione tributi et thelony tarn in aquis qua[m] in terris”) megerősítése: Bécs, 1613. január 26. LRnr. 6.137.

36 Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. 2., 1601-1620., 1631 -1641 ■ Szombathely, 1992. nr. 1289. (Vas megyei levéltári füzetek; 5.)

90