Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: A Hetésy család a 17. századi Szombathelyen

AZ ELSŐ GENERÁCIÓ: HETÉSY JÁNOS A család eredete és Szombathelyre való kerülésének körülményei további alapkutatásokat igényel.7 Hetésy János neve a mezó'város és az uradalom 1565. évi urbáriumában, a Vi telket bíró szombathelyi polgárok között olvasható.8 Ekkor már legalább 1 évtizede a városban élt, hiszen 1555-ben szombathelyiként regisztrálták őt a radafalvi (ma: Rudersdorf, Ausztria) harmincadvámon, ahol 30 ökörrel és 10 harmadfű tinóval kereskedett. Ez a tétel a legjelentősebb magyar exportcikk, a vágómarha határmenti forgalmat lebonyolító harmincadhivatal tárgyévi kivitelben bár nem számított kis tételnek, mégis a szerényebbek közé sorolható, ha a messze nem a legnagyobb volumenű vágómarha-kereskedést folytató két kőszegi kereskedő, Kalmár Tamás (82 ökör) és Hollosy Máté (98 ökör, 2 harmadfű tinó) üzlete során elvámolt jószágokra gondolunk.9 Horváth Tibor Antal kutatásai szerint 1570-től 1 éven át a bírói tisztet viselte.10 Már hivatalviselését követően, 1571 júliusában rögzítette a püspökségi javak urbáriumát a két királyi biztos, Szermegh János, a Magyar Kamara történetírói munkásságáról is ismert tanácsosa és Nagyváthy Ferenc.11 Hetésy ekkor a város xh telket bíró polgárai közé tartozott,12 ugyanakkor a következő esztendőben, az 1572-ben felvett urbáriumban e helyen már nem őt, hanem fiát, Hetésy Pált regisztrálta az összeíró, és ugyanő szerepel az 1577. évi urbáriumban is.13 E tulajdonátvételt - és valószínű a családon belüli családfői, gazdaságirányítói szerepek átadását - követően Hetésy János nevével későbbi forrásban is találkozhatunk. Tanúként neve és vallomása nemcsak szerepelt az 1573-ban, Bandy

1 Az jelenleg nem bizonyított, hogy az 1532-től birtokügyei miatt a zalai hiteleshelyek okmányaiban többször megnevezett zalai kisnemeshez, Hetési Andráshoz rokonsági szálak fűzték-e, miszerint csupán a név alapú automatizmus alapján állítható néki és családjának a Zala vármegyei Hetéshez kötése. Bükéi Irén: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái, 1527-1541. Zalaegerszeg, 1999. nr. 80., 134-, 138., 164-, 169. (Zalai Gyűjtemény; 47.); Uő: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái, 1542-1544- Zalaegerszeg, 2002. nr. 253., 313., 320. (Zalai gyűjtemény; 54.); Uő: A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái, 1545-1548. Zalaegerszeg, 2008. nr. 390., 403., 477., 528. (Zalai Gyűjtemény; 64.)

8 Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi urbáriumok és inventáriumok a 16. századból a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones gyűjteményéből. Szombathely, 2000. (továbbiakban: Zágorhidi Czigány, 2000.) 13. p. (Acta Savariensia; 16.)

Prickler, Harald: Die Rudersdorfer Dreißigister von 1538 bis 1555. Eine Quelle zur Geschichte des ungarisch-steierischen Grenzhandels im 16. Jahrhundert. In: Mitteilungen des Steiermärkischen Landesarchivs; 28. Hg. von Gerhard Pferschy. Graz, 1978. 123., 125. p. Hetésy neve nem tűnik fel a 15 nyugat-magyarországi harmincadhivatal 1542. évi vámjegyzékeiben: Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Bp., 1988. 509-511. p. Az egykorú szombathelyi kereskedőkre: Dominkovits Péter: Kereskedők Szombathelyen a 17. század elsőévtizedeiben, (továbbiakban: Dominkovits, 2004.) In: Előadások Vas megye történetéről 4. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004- (továbbiakban: Mayer - Tilcsik, 2004.) 310-312. p. (Archívum Comitatus Castriferrei; 1.)

10 Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Szombathely, 1993. (továbbiakban: Horváth, 1993.) 229. p. (Acta Savariensia; 8.)

11 A két kamarai tanácsosról: Sörös Pongrác: Zermegh János és munkája. = Századok, 1907. 1. sz. 97-118. p.; 2. sz. 118. p., 2. sz. 219-235. p.; Gecsényi Lajos: Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc. In: Uő: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből. Szerk. Katona Csaba. Győr, 2008. (továbbiakban: Gecsényi, 2008.) 401-407. p., Uő: A döntést előkészítő hivatali elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században. In: Gecsényi, 2008. 482. p. Kortörténeti munkája magyar fordításban: Zermegh János: Emlékirat a Ferdinánd és János Magyarország királyai között történt dolgokról (1566 után) In: Krónikáink magyarul. 3/2. köt. Vál., ford. Kulcsár Péter, Bp., [2007] 137-164. p.

12 Zágorhidi Czigány, 2000. 24- p.

13 Zágorhidi Czigány, 2000. 39., 54. p.

86