Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: A ruha arisztokráciája. Izraelita belháború 1893-ből egy kőszegi skandalum apropóján
Kutna Salamon a Zsidó Híradónak írt levelében azt hangsúlyozta, hogy „Midőn a neológok látták, hogy a mi küldöttségünk nagyobb az övéiknél, éktelen lármát csaptak, és azt kiáltották, elég az orthodoxokból 3-4 is. Rosenberg országgyűlési képvisel) és atyja pedig, jelenlétemben eziránt meginterpellálták Jekelfalussyt, aki azonban meg nem hallgatta őket . ..”.49 A neológ deputáció keserűsége nemcsak abból fakadt, hogy nem a remélt sorrendbe jelenthettek meg, hanem hogy a nagyobb létszámú ortodox küldöttség ruházata sem igazodott a dzsentri módihoz. Rosenberg Gyula az összetűzés után otthagyta a küldöttséget és átpártolt a Vas vármegyeiekhez.50 Az uralkodó előbb a neológokat fogadta, a következő mondattal köszöntötte őket: „Megelégedéssel látom a dunántúli izraelita hitközségek küldöttségeit is azok sorában akik itteni időzésemet alkalmul vették hódolatuk bemutatására, s midéin hűséges érzelmeiket hangoztatják, szívesen bízom őszinteségeiben is, a mint nem kétlem, sohasem fognak alkalmat nyújtani arra, hogy megvonjam kegyelmemet és oltalmamat izraelita alattvalóimtól.”51 Ez után következtek az ortodoxok, akiket a király magyarul üdvözölt, de mivel a menet elején álló Kutna nem tudott magyarul, németül folyt a társalgás. A rövid bemutatást egy még rövidebb nagyon örvendek követett. „Sie sind Orthodoxei Es freut mich sehr, dass Sie gekommen sind!"'’2 * Majd távozott Ferenc József, maga mögött hagyván a botrányt. Bár pár percig tartott a vizit, de a sajtó számára hetekig hálás témát adott. Amiben a két irányzat egyetértett: az az uralkodó iránti hűség és odaadás volt. A magyarországi zsidókat első hely illeti, ahol a trón és a haza iránti hűségről van szó - írták az ortodoxok, majd így folytatták: „Mint az anyaföldbe gyökeret-vert viruló fa úgy ragaszkodunk mi e hazához, a mi vágyaink reményeink és törekvéseink ott érnek véget, ahol honunk határai, nekünk és legdrágább a haza, a mi hódolatunk teljesen a magyar királyé, Isten után csak benne bízunk."55 Mindez a neológ vezértollnok Szabolcsi Miksa hangszerelésében így hangzott: „Nincs lojálisabb felekezet az országban a zsidónál, király iránt való hűségük határt nem ismer, alattvalói ragaszkodásukhoz, igaz odaadásukhoz soha nem fér kétség."54 Az Egyenlőség - miként a fővárosi lapok is - bántónak érezték a királyi szövegben az oltalom kifejezést, de mindezek mellett eltörpült Pápay István és a kabinetiroda eljárása. Gyenge ír volt az a tudat, hogy ezt nem a magyar kormány tette, egyben azt hangsúlyozták: hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy kiszorították őket a felekezet sorából.55 A neológ támadás célkeresztjébe a gyűlölt ortodoxok kerültek. Azt még elismerték, hogy „... a haladó zsidóságnak, mely a felekezet egységét hirdeti, a kétféle felekezetet hirdető ortodoxok nagyobb elégtételt és örömet alig szerezhettek, mint hogy csatlakozásuk által 49 Viador: Válasz „Egy kis helyreigazításra” = ZSH, 1893. okt. 6. 4. p. 10 Utóhangok a kőszegi fogadtatáshoz. = Egyenlőség, 1893. szept. 29. 2. p. A zsidó küldöttség és fogadtatása a királynál. 17-en voltak és 21-en Rosenberg Herman, Guttmann Vilmos, Leopold Sándor, Scheider Ignác Győr, Deutsch I. M. Szombathely, Károly Pécs, Sopron dr. Winkler Adolf elnök és Steiner Ignác alel nők. Goldschmidt Vilmos és Neumann Ferdinánd alelnök, Feldmann Bódog és Viola Ödön, Kőszeg Popper Ignác elnök és csatlakozott hozzájuk Rosenberg Gyula is és Pick Zsigmond kiscelli birtokos is. 51 Királynapokról. = KésV, 1893. szept. 24. 1-2. p. 52 Viador: Mi történt Kőszegen? = ZSH, 1893. szept. 22. 2-3. p. 55 A zsidók a király előtt. = ZSH, 1893. szept. 22. 1-2. p. 54 Szabolcsi, 1893. 1. p. 55 Utóhangok a kőszegi fogadtatáshoz. = Egyenlőség, 1893. szept. 29. 2. p. 79
