Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: A ruha arisztokráciája. Izraelita belháború 1893-ből egy kőszegi skandalum apropóján
ségképüket markánsan érzékeltette a pozsonyi (ma: Bratislava, Szlovákia) főrabbi31 * nyílt levelében: minden törekvésük, elméjük minden gondolata, lelkűknek minden vágyakozása oda irányul, hogy megsemmisítsék felekezeti önállóságunkat, autonómiánkat, melyet Isten kegyelme és Szent elődeink védelme és segedelem által felséges királyunktól és bölcs kormányától nyertünk ki.”52 A nagyobb nyomaték kedvéért, az 1892-ben összehívott rabbi gyűlés átok (cherem) alá helyezte a recepciót. Természetesen, ha mód adódott a duális helyzet legitimálására kormányzati szereplőket idéztek.33 Mindenestre a neológ recepciós mozgalom életet lehelt az addig csipkerózsika álmát alvó községkerületekbe. A sajtó - az Egyenlőség és a Magyar Zsidó Szemle - mellett, ez a fórum volt az, ahol sikeresen csatasorba lehetett állítani az asszimiláció útjára lépő vidéki zsidóság elitjét is. A protestáns mintára szerveződő kongresszusi községkerületeket az 1870-es években alakították ki, de azok, részben hatásköri, részben tartalmi kérdések miatt gyakorlatilag 2 évtizedig nem, vagy alig működtek. A nagy fordulat a VI. községkerületnél ment végbe, mert Vázsonyi Vilmos megválasztatta magát Monoron képviselőnek, és nagy vehemenciával látott hozzá a változtatásokhoz. Rámutatott arra, hogy a neológ zsidóság szabályzatai teljesen elavultak, és azokat a kor igényeihez kell igazítani. Ez az érzelmi elemekben roppant gazdag és szenvedélyes mozgalom nemcsak a zsidó vallás egyenjogúságáért harcolt, hanem - Vázsonyi szavai szerint - a liberális hazáért is, ahová felekezetileg is végleges bebocsátást kért. Az ellenségek köre sem volt titok.34 A szombathelyi központú, VIII. kongresszusi kerület - befolyása Vas és Sopron vármegyére terjedt ki - tevékenysége 1892-től indult be újra, élén a kiscelli Rosenberg Henrik állt. Üléseit leggyakrabban az újonnan épült szombathelyi hitközségi házban tartotta. Összejöveteleit ekkoriban nagyszámban látogatták a vidéki küldöttek is. 1893. június 1-jén lezajlott gyűlésükön - sok egyéb mellett - éppen a törvényhozás elé került recepciós törvényjavaslatot tekintették át.35 Augusztusban azonban már az említett feladatra, a királylátogatás körüli teendőkre koncentráltak. Az instrukciónak megfelelően egy kisebb küldöttséget állítottak össze, amelynek tagjai az egész Dunántúlt reprezentáló községkerületi elnökök lettek, valamint hat rabbi: Schnitzer Ármin Komáromból, Herzog Manó Kaposvárról, Neumann Ede Nagykanizsáról, dr. Weiner Márk Kőszegről, Perls Ármin Pécsről és Bernstein Béla Szombathelyről. így összesen egy 17 tagú küldött31 A pozsonyi ortodoxia megteremtőjének Hatam Szofér unokájáról, Ktáv Szófer fiáról, Sévet Szóferról van szó, aki 1871 és 1906 között volt pozsonyi főrabbi. Újvári, 1929. 860. p. 52 A pozsonyi főrabbi nyílt levele. = ZSH, 1892. márc. 17. 1-3. p. 53 Viador: A reczepció = ZSH, 1893. okt. 20. 1-2. p. Sajnos ritkábban jelenik meg a szakirodalomban az ortodox közösségek recepció ellenes magatartása. Lásd: Schweitzer Gábor: Az izraelita felekezet és az egyházpolitikai törvények. = Protestáns Szemle, 1996. 1. sz. 43. p. 54 Ellenségei nemzeti lobogók alatt fellépő arisztokraták, katolikus főpapok és az oláh és szerb pátriárkák, akik nem akarnak nemzeti egységet. Az első két csoport említésével erősen Beksics Gusztávra emlékeztetett az ellenségképe. A recepció nemzeti szempontból. = Egyenlőség, 1893. júl. 23. 1-2. p. 35 A gyűlés határozatai középiskolai egyenlő vallásoktatás, a hitközségi hivatalnokok nyugdíjintézményére, a zsidó recepcióra és a magyar zsidó irodalom emelésére vonatkoztak. Az izraeliták gyűlése. = Vvm., 1893. jún. 4- 5. p.; A 8-ik számú izr. hitközségkerület. = Vvm., 1893. jún. 11. 6. p. 76
