Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Mint cseppben a tenger. Adatok a szombathelyi Khon család történetéhez a 19. század első felében
helyheztetni .,.”8 - elrendelte, hogy 32 forint büntetés terhe mellett senki ennek utána se lakóul, se pedig kereskedésképpen zsidót bé fogadni ... ”9 ne merészeljen. Ezt a döntést azzal egészítették ki, hogy Engl Jakab zsidónak - aki egy, a Móricz Jánossal megkötött szerződés alapján 1798. január 1-jétől 1801. december 31-éig nála lakott - e szerződés érvényességének letelte után, továbbá Khonéknak, szintúgy szerződésük lejárta után ki kell költözniük a városból.10 E határozat érdekessége, hogy az árendás szerződésének lejárta után kitessékelni tervezett egyik izraelita, Engl Jakab már 1790. január 1-jén is a városban lakott, mégpedig a tanács tudtával és beleegyezésével. Khonék a városi tanács kifejezett döntése ellenére sem hagyták el Szombathelyt, sőt Khon Löbl két fia, ifj. Khon Lobi és Khon Sámuel azzal a kéréssel fordultak az 1808. január 4-ei szombathelyi tanácsüléshez, hogy engedélyezze számukra a városban való állandó lakhatást és kereskedést. A tanácsülés helyt adott a kérelemnek, de külön kihangsúlyozta, hogy szoros kivételről van szó, amelyre csak azért kerülhet sor, mert a két kérelmező és apjuk önfeláldozó és példás módon vettek részt az 1804. március 19-én a városban kitört tűzvész felszámolásában. A tanácsülés tehát esetileg engedélyezte, hogy a kérelmezők egy háznál, azaz közös háztartásban lakjanak, és kereskedjenek, de előírta, hogy tartoznak minden rájuk eső terhet viselni és teljesíteni, továbbá józan és jámbor magaviseletét tanúsítani.11 Míg e döntést saját elhatározásából hozta Szombathely, addig egy másik esetben Vas vármegye döntése kényszerítette eredeti álláspontjának feladására a várost. Ez az ügy Porlitz Wolf, a várossal közvetlenül szomszédos Batthyány-kúriában, Szőkeföldén lakó zsidó által 1812. július 4-én írt és a július 11-ei közgyűléshez benyújtott levéllel indult, amelyben Porlitz azt kérelmezte, hogy valamelyik szombathelyi polgár házában lakást bérelhessen. Miután a közgyűlés a Jieadványt kereken elutasította, Porlitz - igazát keresve - Vas vármegyéhez folyamodott. Az 1812. október 12-ei kisgyűlés Nitzky Ignác főszolgabírót küldte ki az ügy kivizsgálására, aki jelentését és a város állásfoglalását az 1812. december 14-ei vármegyei közgyűlésre terjesztette he. Miután ebből kiderült, hogy Porlitz már hosszabb ideje élt a városban és ellene semmiféle panasz nem merült fel, a vármegye engedélyt adott, hogy ő és családtagjai életük végéig a városban lakhassanak.12 * * 15 A város kénytelen-kelletlen, de tudomásul venni kényszerült Vas vármegye e döntését, és így, a Khon és a Porlitz családok befogadásával háromra növekedett azon zsidó családok száma, amelyek engedéllyel lakhattak Szombathelyen. A Khon család belső életéről sajnos kevés forrás áll a kutatás rendelkezésére. Annyit tudunk, hogy a zsidók 1808 decemberében lebonyolított összeírásakor Khon Löblnek és feleségének, Rebekának négy fiú - névszerint Löbl, Sámuel, Moyses és Sándor - és négy leánygyermeke volt.11 Sajnos, utóbbiak nevét nem ismerjük, és a nyolc gyermek közül 8 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1801-1802. 1/1801. június 20. 9 Uo. 10 Uo. 11 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1807-1808. 247-246. p. 12 VaML Vas vármegye nemesi köz- és kisgyú'lésének iratai (továbbiakban: Mkir.) Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Kjkv.) 1266/1812.; VaML Mkir. Köz- és kisgyűlési iratok (továbbiakban: Kir.) 1523/1821.; VaMLSzvkt. Ktjkv., 1812-1813.81., 165-166. p. 15 VaML Vas vármegye adószedőjének iratai. Zsidók összeírásai (továbbiakban: Zsö.), 1808. 41