Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Mint cseppben a tenger. Adatok a szombathelyi Khon család történetéhez a 19. század első felében
TILCSIK GYÖRGY MINT CSEPPBEN A TENGER. ADATOK A SZOMBATHELYI KHON CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A ZSIDÓSÁG SZOMBATHELYEN A 18. SZÁZAD VÉGÉIG Bernstein Béla és Ö. Kovács József kutatásaiból tudjuk, hogy a zsidók - mégpedig a rohonci (ma: Rechnitz, Ausztria) zsidók - Vas vármegye székhelyén a 17. század 80-as éveiben tűntek fel, mégpedig annak nyomán, hogy Kollonich Lipót esztergomi érsek 1682-ben évi 40 forint ellenében engedélyt adott nekik, hogy Szombathelyen kereskedjenek. Ezt követően azután a város egyrészt arra törekedett, hogy céhes mesterei és kereskedői érdekében - és persze nyomására - a zsidóknak a városban való jelenlétét, és kiváltképpen lakhatását a minimálisra korlátozza, másrészt azonban olykor-olykor zsidó személyektől kölcsönöket vett fel, sőt kifejezetten anyagi megfontolásból a sóárulást zsidóknak adta árendába, másrészt pedig már a 18. század 20-as éveitől engedélyezte, hogy zsidók boltokat béreljenek a városban. Utóbbi rendelkezések nyomán azután persze megszaporodtak az iparűztök és kereskedők izraeliták elleni panaszai, amelynek egyenes következménye a tiltás és kiutasítás lett. Mindezek ellenére, a zsidók lehetőségeik szerint hol kisebb, hol nagyobb intenzitással folytatták a Szombathelyen való kereskedést, és az 1760-as évektől kezdődően - nyilvánvalón a központi hatalom szándékainak megfelelően - valamelyest enyhültek az ellenük hozott szigorú rendelkezések.1 A város engedékenyebb álláspontja polgárait arra buzdította, hogy házaikba izraelitákat fogadjanak, amit azonban Szombathely vezetése nem nézett jó szemmel. Az 1788. október 8-ai tanácsülés megerősítve az 1774- március 17-én megtartott városi közgyűlés határozatát, elrendelte, hogy az, aki a város tudta és engedélye nélkül házába zsidókat befogad, 4 forint büntetést tartozik fizetni, és - szigorú büntetés terhe mellett - Szent György napig adott ideit azon háztulajdonosoknak, akiknél zsidók laktak, hogy e tényt a tanácsnak bejelentsék.2 A Szombathelyen lakó és ott csak átmenetileg tartózkodó zsidók tevékenységét elsősorban azok az iparűzők kifogásolták, akik olyan nyersanyagokkal dolgoztak, amelyekkel a zsidók szívesen és eredményesen kereskedtek. Az 1795. január 11-ei városi közgyűlésen a tobákosok emeltek panaszt a városban kereskedő izraeliták ellen. Amiatt tiltakoztak, hogy a helyi csizmadiák nem tőlük, hanem a házaló zsidóktól vásárolják a 1 Bernstein Béla: A zsidók története Vas megyében. = Partes Populorum Minores Alienigenae, 1998. 4. sz. 98-103. p.; Ö. Kovács József: A szombathelyi zsidók betelepülése, helyzete a XVIII. század elejétől 1848-ig. = Vasi Szemle, 1985. 2. sz. 257-262. p. 2 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely város közönségének és tanácsának iratai (továbbiakban: Szvkt.) Közgyűlési és tanáesülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Ktjkv.), 1772-1776. 123-124. p., 1788-1791. 5/1788. október 8. 39
