Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester
számolásában látta a kivezető utat. Úgy vélte, hogy a saját tulajdon ígérete takarékosságra, valamint a fennálló társadalmi rend védelmére ösztönözné a vidéki és a városi proletariátust: „Adjunk annak az alföldi agrárszociálistának 20-25 évi törlesztésre egy kis házhelyet és pénzt, hogy épülhessen és berendezkedhessék. Adjunk neki mérsékelt haszonbérért egy-két hold földbirtokot. Ekként megteremtvén otthonát, földjét művelve, a tulajdonszerzés megnyugtató, édes reményében elhagyják elméjét az agrárszociálizmusnak vészes gondolatai, mint elhagyják a csatornázással kiszárított talajt a bacíllusok. Hasonló módon lehetne megszüntetni a városok munkásainak sociális velleitásait [vágy, gyenge akarat. A szerző megj.], mihelyt a röghöz kötöttség megfosztja őket intemacionális jellegüktől, s mihelyt ingatlant szerezve, van mit félteniük.” Éhen Gyula élete alkonyán is - immár a Tanácsköztársaság időszakának szomorú tapasztalataival gazdagodva - mindvégig kitartott a munkásmozgalommal kapcsolatos meggyőződése mellett. A Tanácsköztársaság Vas megyei eseményeit felelevenítő „Felfordult ország” című munkájából tisztán kirajzolódik értékítélete: „Magyarország negyedik rendjének önhatalmúlag életbe léptetett diktatúrája nemcsak nélkülözte a törvényszerűségnek ismérveit, hanem durva erőszakosságával gyökeresen felrúgta azon programmszerű formákat is, amelyeket a szocializmus apostolai céljaik elérésében maguk elé tűztek."73 „Tajtékzó szájjal, vérbe borult szemekkel nem lehet ideálokat teremteni. Az erőszak munkája csak rossz és kárhozatos lehet. ... a szociálizmus őrjöngésének fanatikus orgiái, minden bűnükkel és kártételükkel ... népszerűség helyett csak csömört és utálatot ébresztenek a józanul gondolkodó és tisztán érző emberek lelkületében.”74 A továbbiakban kifejtette azon álláspontját, hogy szociális állam egy olyan idea, amelyet csak türelemmel, a krisztusi felebaráti szeretet szellemében lehet megvalósítani, az állam által megteremtendő szociális intézmények révén. Ehhez a népképviseleten alapuló parlamentális demokráciában látta az ideális keretet, míg a teljes egyenlőség kommunisztikus eszméjét fantomképnek minősítette. Egy sajátos utat, a „magyar szocializmust” kínálta a társadalomnak,75 76 77 amely „... a vallás érintetlensége mellett a magyar haza iránti szeretet kultuszát tűzte maga elé.”16 Ehen Gyula megnyilatkozásaiból tehát világosan kiderül, hogy a korábbi publikációkban sugalltakkal ellentétben kategorikusan elutasította a fennálló társadalmi rend erőszakos megváltoztatására törekvő szocialista munkásmozgalmi törekvéseket, valamint az ezzel együtt járó ateizmust és az internacionalizmust. Nyitott szemmel járó kortársként ugyan élénken foglalkoztatta a szocializmus terjedésének és a munkásmozgalom felerősödésének jelensége, de ő maga soha nem lett a szó klasszikus értelmében vett szocialista. A Horváth Ferenc által bevezetett, Ehen Gyula világképének leírására alkalmazott „szabadkőműves” jelző létjogosultsága is vitatható, mert jelenlegi ismereteink szerint sehol sem volt bejegyzett páholytag, sőt az 1910-es években maga is a felerősödő szabadkőműves befolyás ellen kívánt fellépni a városvezetésben." Forrásokkal nem igazolható továbbá az sem, hogy azért kellett volna távoznia a polgármesteri székből, mert 75 Éhen Gyula: A felfordult ország. Szombathely, é. n. (továbbiakban: Éhen, é. n.) 3. p. 74 Éhen, é. n. 5. p. 75 Éhen, é. n. 5-23. p. 76 Éhen, é. n. 21. p. 77 Éljen Éhen Gyula, Szombathely polgármestere. = Szombathelyi Újság, 1914- máj. 20. 1. p.; Palatínus József: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. Bp., 1921. A szabadkőművesség bűnei. 2. köt. 397 p. 382
