Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester
ennek az évtizedeken át zajló kumulatív folyamatnak a betetőzése következett be, aminek utóbb volt folytatása is. Éhen Gyulát ez a város „nevelte ki” magának, a polgármester által meghirdetett és végrehajtott program a város közakaratát fejezte ki, a célokat illetően konszenzus uralkodott. Ehen Gyulára nem szabad tehát egy magányos hősként tekinteni, akinek programját egyedül, ellenszélben kellett volna véghez vinnie. Mögötte állt a városi közgyűlés, és munkáját kiváló szakembergárda támogatta. így az elért eredményekért sem pusztán a polgármestert illette dicsőség, hanem munkatársait is. A siker az őt pozícióba emelő progresszív polgárságnak, illetve a város egészének erőfeszítéséből született meg. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Éhen Gyula személyes adottságai, tettrekészsége, rátermettsége valóban nélkülözhetetlen volt a vállalkozás sikeréhez, és ez a tény elősegítette a személye körüli kultusz kibontakozását. A nevéhez kapcsolt „városalkotó”, „városalapító” címkék azonban hangzatosságuk ellenére szó szerinti értelemben mégsem vehetők komolyan. Ha mindenáron egy szóban akarnánk összefoglalni polgármesteri tevékenységének lényegét, legkorrektebb talán a „városfejlesztő” jelző alkalmazása lenne. EGYÉB TÉVHITEK ÉHEN GYULÁVAL KAPCSOLATBAN Ehen Gyulával szemben megfogalmazott vádak Kaffehr Béla lapszerkesztő - Ehen Gyula egyik esküdt ellensége - 1893-ban azt a vádat fogalmazta meg, hogy Ehen felelőtlen, és tisztességtelen módon eltékozolta felesége tekintélyes hozományát, és így gyermekei örökségét. A cikk nyomán kirobbanó, párbajig fajuló vitára végül az tett pontot, hogy a lapszerkesztő nyilvánosan bocsánatot kérve elismerte, hogy a cikkében leírtak nem feleltek meg a valóságnak.51 Ennek ellenére az említett vád az utóbbi időben újra feltűnt a szakirodalomban,52 megtoldva azzal a vélelmezéssel, hogy Éhen „elitta” volna vagyonát. Tény, hogy társasági ember lévén szeretett mulatozni, és ilyenkor az italt sem vetette meg, de ez még nem indokolja, hogy az alkoholista, vagyonát elherdáló rossz apa képét fessék róla, mert ez messze állt a realitásoktól, és forrásokkal egyáltalán nem igazolható. Ehen Gyula közéleti pályafutása alatt ugyan sok ellenséget szerzett magának, de ezen a pályán a korszakban a tisztességes és józan életvitel olyan alapvető erkölcsi követelménynek számított, amely nélkül a közbizalom nem emelte volna személyét a polgármesteri, majd a parlamenti képviselői székbe. A vagyon eltékozlásáról szóló elméletnek ellentmond az a tény is, hogy értékes családi háza mellé 1905-ben még egy újabb, kétemeletes bérházat is tudott építtetni a frekventált Szily János utcában, ami jelzi, hogy nem küszködött anyagi problémákkal.53 Az előbbiekkel ellentétben valamivel megalapozottabb az a vád, amely a századforduló után tűnt fel először, hogy aztán napjainkig újra és újra visszatérve negatív színben tüntesse fel a polgármestert, őt hibáztatva a felelőtlen túlköltekezésért, a város eladósításáért.54 51 VaML A Szombathelyi Törvényszék iratai (továbbiakban: SZTV) Büntető peres iratok (továbbiakban: BP ir.) V. 285/1895.; Közönség köréből. = Vvm., 1893. aug. 20. 6. p.; Az Éhen-Kaffehr-féle sajtóper. = Vvm., 1894. dec. 25. 7. p.; Jegyzőkönyv. = Vvm., 1895. febr. 10. 7. p. 52 Katona, 2004. 15., 25. p. 53 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 830/1906.; Kétemeletes palota a Szily-utczában. = Vvm., 1906. aug. 2. 3. p.; Éhen Gyula, a második városalapító. = SF, 2004. dec. 4- 7. p. 54 Éhen Gyulára emlékeztek. = VN, 2000. nov. 25. 4- p. 376
