Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester

mesterként a városfejlesztés ügyét immár akadályozó Társulatot megszüntette, hogy a város átvehesse tőle ezt a feladatkört.41

E szépen felépített, de minden alapot nélkülöző' történet sajnos mélyen gyökeret vert, és napjainkig él a várostörténeti irodalomban. A valóságban a Társulat kizárólag a keleti, vasút felé eső városrész utcanyitásaira szerveződött, és tagsága elsősorban az itt érdekelt földbirtokosokból állt. Éhen Gyula soha nem volt tagja a Társulatnak, így az utcarendezés ügyéhez sem lehetett köze. Kívülállóként, még polgármesteri posztja ellenére sem kezdeményezhette volna egy magánszerveződés feloszlatását. Erről a Társulat 1898- ban önmaga döntött, miután alapszabályában rögzített hivatását betöltötte, és a vasút felé eső városrész utcáit nagyrészt megnyitották. A hátralevő szabályozási munkák kivitelezése érdekében a Társulat vagyonát, jogait és kötelezettségeit ezután önként ruházta a városra. Ehen Gyula tehát nem vett részt a Társulat munkájában, így a Széli Kálmán utca, és a környező városrész megnyitásában sem szerezhetett érdemeket. Utcanyitással kapcsolatos koordináló tevékenységet egyedül a nyugati városrészen fejtett ki.42

E/ien Gyula esete a Vasvármegyei Elektromos Művekkel

Az előbbinél is általánosabban elterjedt tévhit Éhen Gyulának a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. (továbbiakban VEMR) megalapítása körül szerzett érdemeivel kapcsolatos.

A Városok Lapja 1932-ben egy nekrológban még csak annyit írt, hogy „Éhen Gyula polgármestersége alatt történt meg a villamos közúti vasút s a villamos közvilágítás üzembehelyezése is ... ”,43 majd ezt a valós adatot közölte később Bauer Jenő is a következő formában: „Ebbe az időbe esett a városi villamos vasút megnyitása.”44 A kortárs Szendy László azonban, aki az utcanyitások ügyében már egyszer szabadjára engedte fantáziáját, már úgy fogalmazott, hogy Éhen Gyula alkotta meg „... az egész város ... elektrífikálását."45

E történet szálait is Horváth Ferenc szőtte tovább, aki egy 1971-ben megjelent tanulmányában - forrásmegjelölés nélkül! - a következőket vetette papírra: „Éhen Gyula mesteri keze dolgozni kezd. Az ikervári Rába-vízerőmű létesítésén keresztül svájci tőkével a Batthyány családot megnyeri magának. Ez földjének és malmának tőkésítésével egész Sopronig ellátja a nyugati országrészt villanyárammal, nagy nyereségre tesz szert és Éhen mellé áll.”46 1982-ben ugyan némileg finomított korábbi megfogalmazásán, de fikciója mellett továbbra is olyan határozott meggyőződéssel tartott ki, hogy feltételezését szinte tényként közölte: „A források ugyan keveset beszélnek róla, de tényként kell mégis elkönyvelnünk, hogyha nem is az egész koncepció, de annak kivitelezése, jelentőségének felismerése ... Éhen Gyula nevéhez fűződik. O lépett kapcsolatba az 1890-es évek elején Bánó László és Szűcs Béla mérnökökkel, akik már Európában több helyen tanulmányozták az elektromos energia

41 Horváth, 1969. 599. p.

42 VaML Szvk. Kjkv. 40/1892., 20, 58/1893., 11/1894., 4, 60, 39/1895., 144/1899., 17/1901., 25/1905.; VaML Szv. pg. Közig ir. III. 38/1895.; VaML A Szombathelyi Utcanyitási és Rendezési Társulat iratai. Jegyzőkönyv.; Az utczanyitás. = Vvm., 1892. jan. 17. 6. p.; Az utczanyitási és rendezési társulat. = Vvm., 1893. máj. 14- 4- p.; Utcafejlesztés. = Vvm., 1896. jún. 18. 5. p.

41 Éhen Gyula. = VáL, 1932. jan. 15. 24. p.

44 Bauer, 1934. 45. p.

43 Szendy, é. n. 525. p.

46 Horváth, 1971. 345. p.

374