Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester

Horváth Ferenc levéltáros publikációi törték meg a csendet és irányították ismételten a figyelmet Ehen Gyula személyére. Mindez továbbra is egy olyan közegben történt, ahol nem volt divatos a dualista korszak, és egy polgári reformer eredményeiről elismerő hangon szólni. A polgármester személyét így Horváth Ferenc csak olyan áron tudta szalonképessé tenni, hogy a kötelező elvárásoknak megfelelve a történetet némi ideológiai mázzal öntötte le. Kutatásai során ugyanakkor értékes életrajzi adatokat tárt föl, és hozott nyilvánosságra.23 Ehen Gyula városfejlesztő munkájának eredményeiről elődjeinél visszafogottabban és reálisabban nyilatkozott: „A^ egykori kis poros utcájú mezőváros két évtized alatt modem polgárvárossá fejlődött. A fejlődés döntő szakasza Éhen Gyula polgármester korszakára esik."24 Horváth világosan látta tehát, hogy a modern várossá fejlődés nem egy polgármesteri ciklus alatt zajlott le, hanem évtizedes folyamatok eredményeként. Néhány megalapozatlan állításával, és következtetésével azonban maga is a polgármester személye körüli mítoszteremtés egyik fő forrásává vált. A nagyformátumú polgármester lényének igézetében ugyanis esetenként túlzó következtetésekre ragadtatta magát. Ezek közé tartozott, hogy Éhen Gyulában egy olyan vezéregyéniséget vélt felfedezni, aki már a polgármesterré választása előtti évtizedekben is döntő befolyást gyakorolt volna a város sorsára. Tevékenységének korszakformáló hatását időben jócskán kitágította, egészen az 1860-as évekig, amikor egy tanulmányában arról írt, hogy Ehen a „Szombathely centralista” erők élére állva „... igénybe véve Horváth Boldizsárnak, a város egykori főjegyzőjének segítségét, aki ... igazságügyminiszter, valamint a szombathelyi születésű Hollán Ernő közlekedésügyi államtitkár protekcióját, Szombathelyből vasúti, kereskedelmi és gazdasági csomópontot létesítenek és jelentős külföldi és állami kölcsönökkel két évtized alatt modem, rendezett várost.”25 Az említett vasúti csomóponti szerepet Szombathely valójában már az 1870-es évek elejére kivívta, miközben Ehen Gyula még csak az iskolapadot koptatta. A szerző később, egy 1988-ban pulikéit tanulmányában részben revideálta álláspontját, elismerve, hogy a vasúthálózat fejlesztésében nem Ehen Gyula, hanem Horváth Boldizsár és Hollán Ernő játszott döntő szerepet,26 a város 1880-től felgyorsuló fejlődéséről vallott nézetét, miszerint: „Aligha tévedhetünk akkor, ha az egész fejlődés kovácsáruik személyét Éhen Gyulában keressük." azonban nem korrigálta.2' A valóságban Éhen Gyula a polgármesteri szék elnyeréséig csak korlátozott befolyással bírt a város közügyéinek irányítására. Csak 1885 és 1887 között, Varasdy Károly polgármester „szárnysegédjeként”, majd Szabó Ernő polgármester támogatójaként került közelebb a tűzhöz. A különböző

3 Horváth Ferenc: Éhen Gyula (1853-1932) városépítő. = VSZ 1988. l.sz. (továbbiakban: Horváth, 1988.) 64-66. p.

23 Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában. In: Vas megye múltjából, 1982. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1982. (továbbiakban: Horváth, 1982.) 180. p. (Levéltári évkönyv; 2.)

23 Horváth Ferenc: Szombathely város képviselőtestülete és bizottságai, 1860-1944. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzatok múltjából. Szerk. Bónis György. Bp., 1971. (továbbiakban: Horváth, 1971.) 345. p.

6 VaML Szombathely város képviselő-testületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Szvk. Kjkv.) 15/1868., 21/1868., 7/1869.; Kárpáti Kelemen: Szombathely Savaria rend. tanácsú város monographiája. 2. rész. Szombathely, 1894. (továbbiakban: Kárpáti, 1894.) 247. p.; Horváth Boldizsár. = Vvm., 1889. márc. 10. 2. p.; Horváth, 1988. 66. p.

: Horváth Ferenc: Szombathely harmadik városrendezési terve. 1. = VSZ, 1969. 4- sz. (továbbiakban: Horváth, 1969.) 595. p.

371