Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Schey család Kőszegen, 1794–1883

Az 1848-ban történt atrocitás után városbeli tevékenysége ideiglenesen szünetelt. Az 1849-ben megtartott tárgyaláson követelte a bűnösök elítélést, és a császári biztost ő vette rá az ügy gyorsítására.72

Egyes források szerint hatalmas vagyonát a császári hadseregnek végzett hadiszállításokkal alapozta meg.73 Ez azonban nem egyértelmű, mivel már 1848 előtt Kőszegen két fél és három egész ház kizárólagos tulajdonosa, továbbá apai öröksége révén résztulajdona volt még számtalan helyi ingatlanban.74 Unokaöccsével, Frigyessel több jelentős vasúti vállalkozásban vett részt.75 A városból kivonulása azt mutatja, hogy csalódott a magyarországi politikában, de emellett egyik fontos ok erős udvarhűsége, az uralkodó iránti ragaszkodása lehetett.

1850-ben meghívást kapott az úgynevezett izraelita iskola alap vezetői közé, akiknek feladata volt felosztani a forradalommal kapcsolatban büntetésképpen kivetett befizetési kötelezettségeket a magyarországi hitközségek között.76 A császári házzal személyes kapcsolatokat is sikerült kiépítenie. Állítólag személyes bankára lett Magyarország kormányzójának, Albrecht főhercegnek, aki 1858-ban, kőszegi látogatásakor meghívta ebédlőasztalához is.77

Már említettük, hogy 1851-ben Kőszegen polgárjogot kapott, később pedig képviselő-testületi tag és tanácsnok lett. Ebben az időben - bár a fő tevékenysége Bécshez kötötte - újra bekapcsolódott a helyi közéletbe. Ennek nyomai - a takarékpénztári tevékenységen túl - elsősorban a jótékonyságban mutatkoztak meg. Kőszegi működése is uralkodóhűségét bizonyította, ezzel ráadásul erősítette a társadalmi hierachiában elfoglalt pozícióit.

Az első felsőbb elismerését az 1854-ben bevezetett „önkéntes” nemzeti kölcsön néven bevezetett államkötvény jegyzésekor kapta, amikor is egymaga 55.000 ft-ot vállalt.78 Ugyanebben az évben a kőszegi képviselő-testület a szegényeknek nyújtott jelentős támogatásért hálairatot adott át neki.79 Jótékony alapítványaival hitsorsosairól is gondoskodott. 1854-ben temetőt létesített ravatalozóval, ami apja emlékét örökítette.

1859-ben adták át a zsinagógát, iskolával és rituális fürdővel, amelyhez tartozó alapítványa gondoskodott a rabbi eltartásáról is.80

Feleségével együtt végzett jótékonykodásának egyik eseménye az 1856-ban az össz- birodalmi csendőrség javára jelentős összeggel létrehozott kegyes alapítvány. Minden bizonnyal e tevékenységnek is szerepe lehetett abban, hogy többszöri kitüntetésben illetve rangemelésben részesült. 1857-ben Arany Szolgálati Erdemkereszttel jutalmazták, 1859. március 3-án, unokaöccsével, Frigyessel együtt, koromlai előnévvel - amely az akkor

72 VaML KFL Kvtsz. Jkv. 359/1849.

73 Harsány!, 1974. 118. p.

74 VaML KFL KVA Adóösszeírások, 1848.

75 VaML KFL KVÁrv. 11/1884.

76 Harsányi, 1974- 240. p. 122. jegyzet

77 Csorba László: Jákob háza, Izrael sátra. Kultikus terek a Dohány utcában és környékén. = Budapesti Negyed, 1995. 2. sz. http://epa.oszk.hn/00000/00003/00007/csorba.htm#jegyz20 (Megtekintve: 2010. október 24.)

78 VaML KFL Kv. pg. Közig. ir. 933/1854.; A sárga-fekete világból. = KésV, 1924. júl. 29. 1-2. p., júl. 6. 1-2. p.

79 Baron Philipp Schey. = Badener Bezirks-Blatt (továbbiakban: BBB), 1881. júl. 2. 5. p.

80 Reich lgnácz: Beth-El. Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten. 3. Heft. Pest, 1860. (továbbiakban: Reich, 1860.) 186. p.; A zsinagógáról bővebben: Söptei Imre: A kőszegi zsinagóga telkének építés- és tulajdonlás története. Kézirat. Kőszeg, 2010. 19 p.

36