Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Feiszt György: „Csak a jövő biztos, a múlt állandóan változik…”. Dugovics Titusz, Markusovszky Lajos és az ivánci kereszt
Az elvetett mag jó talajra hullott, a „magvető'” Bence József doktor, Vas megye orvostörténésze. „Az 1848-49-es szabadságharc idején Kossuth Lajos ún. Muraközi hadserege hónapokon át Vas és Sopron megyékben a Rába és a Repce folyók között táborozott. A Vas megyei Hegyfalu, Keményegerszeg és Nagygeresd községekben voltak a tábori kórházak, melyek parancsnoka egy rendkívül daliás nemzetőr őrnagy orvos volt, akit tiszttársai, parancsnokai éppen úgy szerettek, mint a honvédek. A betegek, sebesültek rajongtak az áldozatkész, nagyszerű orvosért. Nyájas modorával hamarosan megismerkedett a falvak lakosságával, mint orvos szívesen a segítségükre volt, gyönyörű sárga paripáján messze vidékre eljárt a polgári beteghez is. Megismerkedett a nemesi családokkal és különösképpen szívesen látogatott el Keményegerszegre Vas megye legkisebb falucskájába Kiss Gyuláékhoz, ahol a család szépséges fiatal leánya Kiss Zsuzsanna igen megtetszett az őrnagy orvosnak. Sokat sétálgattak a Répce folyó pompás ligeteiben, együtt vadászgattak és mire a szabadságharcos hadsereg néhány hónap múlva kénytelen volt Görgey vezetésével elvonulni arról a vidékről... akkor már fájó szívvel és szerelmesen búcsúzott Kiss Zsuzsannától."15 Ennek, a Benedek Elek tollára illő, édes-bús történnek egyetlen szava sem igaz. Kossuthnak sosem volt muraközi hadserege, tábori kórháza, és Répce menti táborozása sem, mint ahogy Markusovszky sem volt lovon járó háziorvos. A történet valóságtartalmát azonban évtizedekig senki nem vizsgálta, így akadály nélkül tudott kiteljesedni. Markusovszky Lajos élettörténetéről napjainkban már ilyesmiket olvashatunk: 1844-től 1846-ig Bécsben Semmelweis mellett végzett kutatómunkát. 1847-ben visz- szatért Pestre, és 1848-ban egyike a márciusi ifjaknak. Sebesülteket ápolt, honvédorvosi tanfolyamokon oktatott, majd Görgey seregében törzsorvos lett. O kezelte Görgeyt, amikor fejsérülést szenvedett, vele volt Világosnál (ma: Siria, Románia), az orosz fogságban és a klagenfurti száműzetésbe is követte. Pesten politikai megbízhatatlanságára hivatkozva megfosztották állásától.16 Félreértés ne essék, Markusovszky a magyar orvostudomány egyik jeles képviselője, aki az orvosképzés korszerűsítésében, a közegészségügyi tanszék megalapításában, a kolozsvári (ma: Cluj-Napoca, Románia) egyetem orvosi karának létrehozásában, az iskola-egészségügy szervezésében, az egészségügyi felvilágosításban jelentősét alkotott. O alapította és szerkesztette az Orvosi Hetilapot. Ez azt jelenti, hogy az orvos- és egészségtudomány területén végzett kiemelkedő munkásságát senki nem vonja kétségbe, ám éppen ezért semmi szükség sincs arra, hogy életművét valótlanságokkal tegyék még nagyszerűbbé. Markusovszky 1848/1849-ben kifejtett működésének történetileg bizonyítható eseményeit Készéi Szabolcs feltárta. Készéi tételesen cáfolta az ezzel kapcsolatban terjesztett valótlanságokat. Markusovszky Lajos nem volt márciusi ifjú, nem állt Petőfi mellett a múzeum lépcsőjén. Mivel sohasem volt katona, nem lehetett törzsorvos és száműzetésbe sem ment Görgeyvel, hanem csak a súlyos sérüléséből felépülő főparancsnok utolsó kezeléseit elvégzendő kísérte el őt Klagenfurtba.17 1848-ban nem hős, hanem egyszerű15 Bencze József: Markusovszky Lajos. In: István, 1957. 23. p. Megjelent az Orvosi hetilap 1955. 11. számában. 16 http://jelesnapok.neumannhaz.hu/prod/unnep/markusovszky_lajos_szuletesnapja (Megtekintve: 2008. április 2.) 17 Készéi Szabolcs: A fővezér orvosa. Legenda és valóság dr. Markusovszky Lajos 1848-49-es szerepéről. = Vasi Szemle, 2000. 4. sz. 533-541. p. 364
