Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Mayer László: A bolondok vizétől a polgárrá avatás szertartásáig. A szombathelyi Kupái kút metamorfózisai a 18–20. században
vei örökíthette meg - ahogy tette ezt Knebel Ferenc, Vízmathy Géza és később Farkas Géza is - a változásokat. Ez a „rálátás” is indukálta, hogy a funkcionális értelembe vett modernitás mellett (élet) terét élhetó'vé, esztétikai szempontoknak is megfelelővé - erre példaként lásd: Szent István park, Kioszk a szökőkúttal, Ezredévi park, Árpád sétaút, Deák-liget - kívánta alakítani. Az elvek kidolgozásában és a gyakorlati kivitelezésben az 1885-ben alakult Szépítő Egyesület játszott jelentős szerepet. Érdemes végignézni a korszakban felállított szobrok „szóródását”, azaz a városon belüli elhelyezésüket és az általuk hordozott jelképeket. A már említett Berzsenyi - a nemzeti költő, a haladó nemesi hagyományok képviselője - mellett, Szily a második városalapító egyházatyaként jelenik meg. A város neves szülöttje, Horvát Boldizsár, liberális politikusként a polgári jog- és értékrend harcosaként kapott szobrot 1901-ben, az akkori Deákligetben. Ezt a sort egészítette volna ki a Kupái kút, amely már nem a személynek, hanem a helyi polgárság egészének, önön nagyságának kívánt monumentumot állítani, azon a téren, amely egész aurájával, valóságos megjelenésével és a hozzá társított képzetekkel, toposzokkal maga a VÁROS esszenciája. A külsikátorral szembeni elhelyezés egyrészt az aranymetszés szabályainak is jobban megfelelt, másrészt a két nagyméretű alkotás egymás közelében úgysem érvényesülhetett, harmadrészt a múltat magában foglaló fogadalmi emlék, a Szentháromság-szobor ellenpontjaként jelenhetett volna meg. Az ovális terület nem maradt sokáig kitöltetlen. A helyi humort és a szomorú gúnyt tükrözi az a tudósítás, amely beszámolt arról, hogy a szombathelyi tanács, a város nagyarányú fejlődését tekintve, megengedte Hend Istvánnak egy műhely létesítését a Kupái kút helyén. A szerszámkészlet néhány cipőkeféből és egy kis zsámolyból állt, azaz a tulajdonos cipőtisztítással foglalkozott.'’5 A kút 1908. évi „feltámadása” újabb etimologizálásra és mendemondák születésére adott alkalmat. A tífuszjárvány idején, a vízvezetékrendszer kiépítése után betemetett régi piaci kutat újra kiásták és az elavult húzószerkezet helyett modern szívó-nyomó (Rapid) szerkezettel látták el.56 Az 1908 májusában a közhasználatnak átadott kút vizét a június 11-ei vizsgálat ihatónak minősítette.57 A megvalósítatlan ötletek sorába tartozott a város főterén létesítendő halastó is.58 Átmenetileg egy 1. világháborúban zsákmányolt orosz ágyú59 is állt az Elite kávéház előtti köröndön. A magyar katonák vitézségét hirdető harci eszköz nemcsak a rajta lovagló lurkók körében aratott osztatlan sikert, de jó ürügyként szolgált a Kupái kút emlékének felelevenítésére is. A Szombathelyi Újság cikkének névtelen szerzője megbízható források és a hagyomány alapján az egykor vastag kőkávával ellátott, karfával körülvett, akácfák árnyékában álló kút eredeti helyét a Szentháromság-szobor mögött működő kerekes kút területére tette. Elnevezésére is talált népszerű magyarázatot. Etimológiáját arra 55 Hírek. Haladunk. = Vvm., 1907. ápr. 27. 3. p. 56 Hírek. Új kutak. = SZFÚ, 1908. máj. 9. 2. p.; Hírek. Ássák a kupái kutat. = SZFÚ, 1908. máj. 13. 3. p.; Hírek. A kupái kút feltámadása. = Vvm., 1908. máj. 23. 4. p. 57 VaML SZv. MH lg. ir. 235/1908. 58 Hírek. Halastó a Főtéren. = Vvm., 1909. ápr. 21. 4. p.; Hírek. Hal-medence a Főtéren. = Vasmegyei Napló (továbbiakban: VmN), 1909. ápr. 22. 2-3. p.; Hírek. Nem lesz halastó a Főtéren. = Vvm., 1909. ápr. 28. 4. p. 59 Hírek. Orosz ágyú Szombathely főterén. = Szombathelyi Újság (továbbiakban: SZÚ), 1914. okt. 18. 4- p.; Orosz ágyú Szombathelyen. = SZÚ, 1914. okt. 20. 2-3. p.; Hírek. Orosz ágyú a főtéren. = VmN, 1914. okt. 20. 2. p.; Hírek. Hogyan kapta Szombathely az orosz ágyút. = SZÚ, 1914. okt. 28. 2-3. p. 340
