Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Bariska István: Steinamangertől a „kőszegi” Szent Mártonig. Adalékok Szombathely német nevéhez és Szent Márton szerepéhez Kőszeg 1532. évi ostromában

és egy részük jajveszékelve, ordítozva a bástya felé rohant. Ezt értelmezte félre a török, és azt hitte, hogy az idegen, eddig a várban rejtőzködő, felfegyverzett hadinép tört elő. Egyszerre visszahőköltek, és a várat és a várost védők a már kitűzött török zászlókból kettőt elraboltak. Ekkor és így érett be Jurisics félrevezető hírverése. A törökök bizonyára fel voltak készülve arra, amitől Jurisics a janicsár agát óvta, ráadásul a török utolsó rohama is ku­darcba fulladt. Ezek a részletek jól kikövetkeztethetők Jurisics Miklós I. Ferdinándhoz írt leveleiből, és bár Iovius csaknem szó szerint idézte Jurisics levelét a fenti török ro­hamról, mindezek mégsem bizonyultak elegendő magyarázatnak számára. A „Deus ex machina”, az isteni beavatkozás azonban kézenfekvő eszköz volt számára, hogy a táma­dás sikertelenségét Szent Márton beavatkozásával magyarázza. Ráadásul úgy, hogy azt a törökök szájába adta: „A törökök azt mondták, hogy a várból épségben kirontó őrség harsogó kiáltozását hallották, s a levegőben egy lovast pillantottak meg kivont karddal, aki támadásuk közben megfenyegette őket. Kétségkívül Szent Márton alakja volt ez •. ”.37 Paolo Giovio mint korának messze átlagon felüli műveltéggel rendelkező szemé­lye, aki amikor a kőszegi ostromról szóló beszámolójába beemelte Szent Márton alakját, európai keresztény humanistaként járt el. Hiába hivatkozott ugyan arra, hogy hosszas utánjárás után a történetet Jurisicstól hallotta Bécsben, és „... a csodának a megtörténtét Nicolizza igazolja ...”.38 E ponton azonban kételkedünk Giovio állításában. Jurisics - aki mélyen hívő ember volt - mindössze egy hálaformulát engedett meg magának, miután leírta az ostromot I. Ferdinándnak: „így szabadított meg a Mindenható engem és szegény né­pemet a zsarnok ellenségtől az őnagy dicsőségére...".39 Ugyanakkor érthető Paolo Giovio magatartása. Hinni ugyan nem hitte, de magya­rázatul, hitele megtartása érdekében olyan eseményt „örökített meg”, amely saját kora szemlélete alapján az adott rendkívüli események ellentmondásainak feloldására alkal­mas volt. Még azt is kockáztatta, hogy Szent Mártonnal egy „szombathelyi” szentet idéz­zen meg azon a Kőszegen, amely - Szombathellyel ellentétben nem Szapolyai János, ha­nem - I. Ferdinánd pártján állt. Erre Szent Márton alakja kiválóan megfelelt. Mindent le­gitimált, hiszen az európai szentkultusz egyik legismertebb alakjáról volt szó. Kőszeg csak ezután került be az európai köztudatba, Szent Márton viszont évszázadok óta annak szá­mított. Nagy Károly, Paolo Giovio, Carolus Clusius, Bél Mátyás és még sokan mások se­gítették ennek a kultusznak az életben tartását, bár „Martinus ex machina” formában. így azután nyilvánvaló, hogy a Savariában született Szent Mártont Giovio avatta kőszegivé. 37 Bariska, 1982. 154- p. Paolo Giovio. 38 Uo. 39 Bariska, 1982. 36. p. Jurisics Miklós jelentése I. Ferdinánd királynak. Kó'szeg, 1532. augusztus 30. 330

Next

/
Thumbnails
Contents