Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Bariska István: Steinamangertől a „kőszegi” Szent Mártonig. Adalékok Szombathely német nevéhez és Szent Márton szerepéhez Kőszeg 1532. évi ostromában
és egy részük jajveszékelve, ordítozva a bástya felé rohant. Ezt értelmezte félre a török, és azt hitte, hogy az idegen, eddig a várban rejtőzködő, felfegyverzett hadinép tört elő. Egyszerre visszahőköltek, és a várat és a várost védők a már kitűzött török zászlókból kettőt elraboltak. Ekkor és így érett be Jurisics félrevezető hírverése. A törökök bizonyára fel voltak készülve arra, amitől Jurisics a janicsár agát óvta, ráadásul a török utolsó rohama is kudarcba fulladt. Ezek a részletek jól kikövetkeztethetők Jurisics Miklós I. Ferdinándhoz írt leveleiből, és bár Iovius csaknem szó szerint idézte Jurisics levelét a fenti török rohamról, mindezek mégsem bizonyultak elegendő magyarázatnak számára. A „Deus ex machina”, az isteni beavatkozás azonban kézenfekvő eszköz volt számára, hogy a támadás sikertelenségét Szent Márton beavatkozásával magyarázza. Ráadásul úgy, hogy azt a törökök szájába adta: „A törökök azt mondták, hogy a várból épségben kirontó őrség harsogó kiáltozását hallották, s a levegőben egy lovast pillantottak meg kivont karddal, aki támadásuk közben megfenyegette őket. Kétségkívül Szent Márton alakja volt ez •. ”.37 Paolo Giovio mint korának messze átlagon felüli műveltéggel rendelkező személye, aki amikor a kőszegi ostromról szóló beszámolójába beemelte Szent Márton alakját, európai keresztény humanistaként járt el. Hiába hivatkozott ugyan arra, hogy hosszas utánjárás után a történetet Jurisicstól hallotta Bécsben, és „... a csodának a megtörténtét Nicolizza igazolja ...”.38 E ponton azonban kételkedünk Giovio állításában. Jurisics - aki mélyen hívő ember volt - mindössze egy hálaformulát engedett meg magának, miután leírta az ostromot I. Ferdinándnak: „így szabadított meg a Mindenható engem és szegény népemet a zsarnok ellenségtől az őnagy dicsőségére...".39 Ugyanakkor érthető Paolo Giovio magatartása. Hinni ugyan nem hitte, de magyarázatul, hitele megtartása érdekében olyan eseményt „örökített meg”, amely saját kora szemlélete alapján az adott rendkívüli események ellentmondásainak feloldására alkalmas volt. Még azt is kockáztatta, hogy Szent Mártonnal egy „szombathelyi” szentet idézzen meg azon a Kőszegen, amely - Szombathellyel ellentétben nem Szapolyai János, hanem - I. Ferdinánd pártján állt. Erre Szent Márton alakja kiválóan megfelelt. Mindent legitimált, hiszen az európai szentkultusz egyik legismertebb alakjáról volt szó. Kőszeg csak ezután került be az európai köztudatba, Szent Márton viszont évszázadok óta annak számított. Nagy Károly, Paolo Giovio, Carolus Clusius, Bél Mátyás és még sokan mások segítették ennek a kultusznak az életben tartását, bár „Martinus ex machina” formában. így azután nyilvánvaló, hogy a Savariában született Szent Mártont Giovio avatta kőszegivé. 37 Bariska, 1982. 154- p. Paolo Giovio. 38 Uo. 39 Bariska, 1982. 36. p. Jurisics Miklós jelentése I. Ferdinánd királynak. Kó'szeg, 1532. augusztus 30. 330
