Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Schey család Kőszegen, 1794–1883
nereket is, tehát kivették részüket ebből a vállalkozásból is,52 nem rajtuk múlt, hogy a megalapozatlan üzleti tervvel létrehozott gyár rövid idő után megbukott. 1848 ÁPRILISA UTÁN A javuló hangulatban keltett erős zavart az 1848. április 9-én éjszaka történt, már-már pogromba hajló esemény. Ennek gyökerei többfelé ágaznak. Az 1840. évi 29. te. lehetővé tette a Magyarországon és a Részekben született és erkölcsileg nem kifogásolható magaviseletű zsidók szabad letelepedését, amelynek következtében a korábban megtűrt két család mellé újak is beköltözhettek Kőszegre. A kis közösség létszáma 1848-ban már 150 fölé emelkedett. Az új jövevények már nem a Scheyekhez és Spitzerekhez hasonló nagykereskedő-pénzemberek, hanem a kőszegi kézművesek és kereskedők számára versenytársat jelentő kisiparosok és kiskereskedők, akik az erősödő gyáripar következtében egyre romló piaci helyzetben már a helyi ellátásban is megjelentek. Az utolsó rendi országgyűlésen szóba került a zsidók emancipációja, amely heves ellenkezést váltott ki a nyugat-magyarországi városok polgárságából. A pozsonyi és a szombathelyi zendülések hírére Kőszegen hasonló megmozdulás kezdődött, amelynek vezetője Krötzl József fakereskedő, aki annak ellenére bujtogatta polgártársait, hogy aznap a közcsendre felügyelő választmány határozatot hozott a nemkívánatos mozgalom ellen. Krötzl az egyik kocsmában erőt és bátorságot merítve, fejenként 5 ft-ot ígért a hozzá csatlakozóknak, és éjfél után a még - szabályellenesen - nyitva tartó kávéházból egy nagyobb csoport megindult a Gyöngyös utcába. Itt Schey Antal házának zsaluit betörték, léckerítését összetörték. A közelben lakó Turcsányi Lajos evangélikus lelkész megpróbálta jobb belátásra bírni a támadókat, mire azok a konventház ablakait is bezúzták, csakúgy, mint a Schey Fülöp háza előtti oszlopokon álló lámpákat. Az eseménynek a városházán ügyeletben álló nemzetőrök közbelépése vetett véget. Az 1850-ben - több mint 1 év után, a soproni császári biztos szigorú parancsára - megszületett ítéletben Krötzl, a korábban fogságban töltött időn kívül, további 4 hónap börtönt kapott. Cinkosait 1-1 hónap, illetve a kiszabadítási kísérletében részt vevőket 2-2 heti fogságra ítélték.53 E dicstelen esetet követően a Schey család tagjainak neve csak elvétve fordult elő Kőszeg város jegyzőkönyvében, amelynek egyik oka József időközben bekövetkezett halála,54 valamint néhány családtag városból való elköltözése lehetett. A Bach-korszak jelentős változást hozott mind a kőszegi zsidóság, mind a Schey család életében. Már 1851-ben működött a Zsidó Hitközség, és a polgári jogegyenlőség megvalósulását jelzi, hogy 1851-ben Schey Fülöp és Sándor polgárjogot kapott Kőszegen.55 Ennek megszerzése megítélésünk szerint nem gyakorlati jelentőségű, hanem inkább presztízsértékű lehetett. A Schey család tagjai számára az új törvények adta 52 Dominkovits Péter: A kőszegi posztógyár a reformkorban. In: Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. (továbbiakban: Bariska - Söptei, 2000.) 170. p. 53 VaML KFL Kvtsz. Jkv. 359/1850.; Molnár András: A kőszegi nemzetőrség 1848. márciusától decemberéig. = VSZ, 1987. 2. sz. 188. p. 54 Verwaltung - Ausweis des Krankenhaus - Vereins der königl. Freistadt Güns... 1851. Kőszeg, [1852.] Schey Józsefné már özvegyként szerepelt. 55 VaML KFL Kőszeg város polgármesterének iratai (továbbiakban: Kv. pg.) Közigazgatási iratok (továbbiakban: Közig. ír.) Jkv. 1489/1851., 1490/1851. 32
