Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Schey család Kőszegen, 1794–1883

A Helytartótanács ezzel szemben 1811-ben elvi engedélyt adott arra, hogy ha felnőttek a Schey és Szieszl gyerekek, a városban szerezhetnek lakást.39

Strodler polgármester érdekesen viszonyult a helyi zsidókhoz, és különösen a Schey családhoz. Az 1793 és 1812 között a városvezető posztját majd 2 évtizeden keresztül betöltő, jogi végzettségű Strodler,40 kőszegi pályafutását 1764-ben a Dunántúli Kerületi Tábla accessitájaként, azaz járulnokaként kezdte.41 A későbbi városbíró, akkor Kőszeg város tanácsnokaként valószínűleg Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) és nemesi társainak hatására 1785-ben tagja volt, mégpedig tanonc fokozatban a monyorókeréki (ma: Eberau, Ausztria) „Az arany kerékhez” szabadkőműves páholynak.42 Kőszeg elsőszámú polgáraként végrehajtotta, a magisztrátusnak - a község kérésére - hozott zsidóellenes határozatait, ugyanakkor, mint láttuk, bérlőként egész családot fogadott be. Strodler 1807-ben Schey Izraellel üzleti kapcsolatba is került, a Batthyány József gróf (1770-1851) működtette helyi hamuzsírégető és pálinkafőző műhelyt vették át Mágótsy Istvánnal közösen. A hármas vállalkozás hivatalos ügyeit minden bizonnyal a városbíró vitte, mert társai az elszámolások elmaradása miatt indítottak ellene vizsgálatot a városi tanácsnál.43 Az évekig tartó eljárás végeredménye az lett, hogy az Üj (ma: Rákóczi Ferenc) utcában fekvő ingatlant a Schey család kapta meg.

1819-ben készült Kőszegen egy összeírás, amelybe kivételesen nemcsak a férfiakat vettek fel, hanem a családtagjaikat és a velük közös háztartásban élő alkalmazottakat is. Ebből megállapítható, hogy Kőszegen akkor a Schey családnak 21 közvetlen hozzátartozója volt. A négy háztartáshoz tartoztak még szakácsnők, tanítók, könyvelők, háziszolgák és egyéb gazdasági alkalmazottak, összesen 12-en, akik a közvetlen környéken kívül Stájerországból és Csehországból érkeztek.44 Ezek szerint a biedermeiernek nevezett háztartást vihették, amely akkoriban a nem túl módos polgárság és a többnyire köznemesekből álló táblai hivatalnokok között egészen fényűzőnek tűnhetett. Érdekesség, hogy nemcsak német anyanyelvűeket és izraelitákat alkalmaztak tanítóként, hanem egy visszaemlékezésből kiderült Placskó István, későbbi szarvasi evangélikus lelkész is házitanítóskodott 1835 előtt az egyik Schey családnál.45

VÁLTOZÁSOK A REFORMKORBAN

Az 1820-as évek végétől ritkultak a helyi polgárok által a kőszegi zsidók ellen indított vallási alapú politikai, de valójában a gazdasági érdekekből táplálkozó támadások. Valószínűleg azért, mert a Helytartótanács részben helyt adott követeléseiknek, hozzájárult az 1790

39 VaML KFLKvt.Jkv. 1811. február 8. 6. sz.

40 Chemel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. 1. köt. Szombathely, 1877. 133. p.

41 Csergheő Franciscus: História tabulae judiciariae districtualis Trans Danubianae ab instaurationis tempore seu anno 1724 usque annum 1824. Sopron, 1824. 28. p.

42 Schlag, Gerald: A monyorókeréki „Az Arany Kerékhez” szabadkőműves páholy 1776 és 1786 között. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2003. 289. p.

43 VaML KEL Kvt. Jkv. 1809. január 24. 4. sz.

4J VaML KFL Kvt. Div. et ex. 57. köt. 70. sz. 1819. június 15-16.

45 A szarvasi evangélikus lelkész, Placskó István önéletírásában pontosítja, hogy Schey Fülöp kőszegi nagybirtokos fiát tanította, de neki nem volt gyermeke, így ez a része kétséges a történetnek. A családtörténetet dr. Placskó Lajos, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi főorvosa állította össze 1943-ban. Az eredetit a Putnokon élő leszármazottak őrzik, másolata megtalálható a Gömöri Múzeum Adattárában (lelt. sz.: 99.87.1). http://www.gomororszag.sk/414.html (Megtekintve: 2010. 10. 24.)

30