Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Balogh Péter: Rauscher Miksa műépítész (1850–1934) munkássága

a Palace szállóét. Mára pedig sok épülete elpusztult vagy lebontották (kioszk, saját villa, Strasser-villa, EDASZ-székház, Palace szálló stb.), másokat pedig a „sortatarozás” során csupaszítottak le, mint például a Legáth-házat, a premontrei rendház földszinti részét, a Mikos-házat, Pohl Sándor házát, stb. Hozzávetőlegesen 40 tervéről van tudomásunk, de ennél többet tervezett. Sajnos, a 2. világháborúban elpusztult a villája és vele együtt a padláson maradt tervrajzai is.33

Építészi tevékenysége mellett aktív közéleti szerepet is vállalt, de politikával nem foglalkozott. 1896-ban a városi képviselőválasztáson a III. kerületben póttag, később 1908-ig ugyanitt rendes képviselővé választották. Több ciklusban tagja volt az építőbizottságnak, 1931-ben és 1932-ben a városi közkórházi bizottságnak és a Vas Megyei Közegészségügyi Bizottságnak. Jelentős szerepet játszott a Szombathelyi Szépítő Egyesület munkájában, amelynek alapító tagja, és 1905-től haláláig alelnöki tisztséget viselt. A város társadalmi életében szintén részt vett: 1892-ben a Városi Casinó választmányi tagja lett, majd 1902-ben alelnökké választották. 1893-ban alapító tagja lett a Berzsenyi Körnek, amely a költő szoborának felállítását szorgalmazta. Feleségével együtt, aki a Cecília kórusban énekelt, több rendezvényen adakoztak jótékonysági célokra. Elnöke volt még a Vasmegyei Önsegélyező Szövetkezetnek és a Szombathelyi Sakkörnek. Érdeklődését a város ügyei iránt élete végéig megtartotta, ameddig hívták, minden bizottsági ülésen részt vett, pontos és aktív volt. A város köztiszteletben álló, alkotó polgáraként halt meg 1934- október 13-án. Nagy részvét mellett temették el, a szaléziak kriptájában nyugszik. Temetésén a mérnöki kamara és a helyi építészek nevében Hochholtzer Ödön építészmérnök méltatta Rauscher Miksa munkásságát és emberi értékeit. Özvegye egy ideig egyedül élt a villájukban, néhány szobát ügyvédeknek bérbeadott, majd 1937-ben leányához költözött Sárvárra, aki Eőry Vilmos gyógyszerész felesége volt. Az államosítás után valamennyien Csopakra vonultak vissza, és ott is haltak meg. Szomorú vesztesége a városnak, hogy sok más jelentős épülettel együtt Rauscher Miksa szép villája is a háború áldozata lett, midőn 1945. március 23-án egy orosz légiakna eltalálta. A telket később államosították, és egy jellegtelen, még a szocre- álnál is alacsonyabb színvonalú lakóépületet emeltek a helyére.34 Rauscher neve sokáig feledésbe merült, mígnem 1994-ben, a Vas Népében egy megemlékező írást közöltem.35 Később 1996-ban tiszteletére bronz emléktáblát helyeztünk el a Gagarin utca 16. szám alatti, egykori lakóháza helyén álló ház falára.36 2005-ben pedig utcát nevezett el róla a város a Külső Nárai úton épült lakótelepen.

Ha mérlegre tesszük Rauscher Miksa életművét, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy Szombathelyen a késő historizmus legjelentősebb képviselőjének tekintették. Bécsi iskolázottsága, alapos alaktani tudása alapján egyéni stílust tudott kialakítani magának, 3

3 3 Fodor Istvánné, egykori házmester szóbeli közlése 1994. november 12-én, miszerint tűzrendészen okokból a padlásról minden éghetó't el kellett távolítani 1944-ben, így az ott tárolt sok rajz is tűzre került.

34 Balogh Péter: Eltűnt épületek. In: Vasi építész és mérnök (továbbiakban: Vém.), 2007. 5-6. sz. 11. p. Rauscher villájának ismertetése képekkel.

35 Uő: Egy elfelejtett építész emlékére. = Vas Népe, 1994. nov. 28. 11. p.

36 Az igényes bronz emléktáblát a Művészeti Gimnázium végzős tanulója Némethy Balázs készítette Veres Gábor szobrászművész irányításával a Rumi Rajki Műpártoló Kör és a Vas Megyei Honismereti Egyesület megbízásából.

284