Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Balogh Péter: Rauscher Miksa műépítész (1850–1934) munkássága

építészirodák, és az olyan építészpárosok mint például a Lechner-Pártos, a Korb-Giergl, a Herczeg-Baumgartner vagy a Fellner-Hellmer-é. Megjelent az építési vállalkozó, az építőmester, a tudatos befektető, és persze a telekspekuláns is. A jelentősebb épületekre terv- pályázatot írtak ki. így például a Magyar Tudományos Akadémia épületére 1861-ben, az Andrássy út rendezésére 1871-ben, az Országházra 1882-ben. Szombathelyen 1877-ben az Árvaházat, 1896-ban az Evangélikus templomot és 1908-ban a Kultúrpalotát tervpályázat után építették meg. A kivitelezési munkák versenyeztetésére 1883-ban megalkották a „Közszállítási Szabályzat”-ot, a mai közbeszerzési törvény színvonalasabb elődjét. 1872-ben megalakult a Magyar Mérnök és Építészegylet, amelynek létrehozásában kiemelt szerepet játszott a szombathelyi születésű Hollán Ernő. Megindultak a szakmai lapok is. így 1876- ban a Beuzeitung für Ungarn, 1877-ben az Építési Ipar, 1879-ben a Vállalkozók Lapja, 1885-ben a Művészi Ipar, 1887-ben az Építő Ipar. Egyre több szakkönyv - főleg német nyelvű - terjedt el az országban, és mintakönyvek forogtak közkézen.4 A szellemi háttérrel párhuzamosan az „anyagi oldal” is erőteljesen fejlődött. Az öntöttvas elemek mellett megjelentek az 1880-as évektől a hengerelt acélszelvények, a rácsostartók, és megindult a sorozatgyártás, miközben katalógusokból lehetett választani lakatos- és bádogos-szerkezeteket, díszítő - gipsz, pirogránit, terrakotta, öntöttvas - elemeket. Felfejlődött az üveggyártás, a húzott táblaüveg nagysága és vastagsága nőtt, amelynek következtében a felhasználás lehetősége és jelentősen kibővült. Új szerkezetként a vasbetont is elkezdték alkalmazni, például a födémeknél. Kialakult a méretezés elmélete,5 elkészült a szerkesztési szabályzat6 és egyre jobb minőségű cementet gyártottak.7 Ezekről kézikönyvek jelentek meg, először német szerzőktől, majd magyarul is.8 Az építési szabályrendeletek is egyre differenciáltabbak lettek, bár még nem mutattak egységes képet. A kornak természetesen még sok más építészeti jellemzője is említhető lenne, a gazdasági és kulturális tényezőkről itt nem is beszélve. E sok és sokszor újszerű feladat ellátásához felnőtt egy komoly és alapos tudással rendelkező szakembergárda. A Gerle János és Makovecz Imre századforduló historizmusáról szóló áttekintése 178 élvonalbeli építész nevét említi meg.9 A kevésbé nevezetesek és a „kismesterek” ennél jóval többen lehettek, hiszen Magyarország ekkor szinte az építkezések lázában égett.

Ez volt az a közeg, amelyben Szombathely fejlődése és építkezései is folytak, Rauscher Miksa pedig tevékenykedett és alkotott. Olyan jeles kortársai voltak mint Flausz- mann Alajos (1847-1926),10Pártos Gyula (1845-1916),11 Lechner Ödön (1945-1914),12

4 Mauch, J [ohann] M [atthäus] von: Neue Systematische Darstellung der Architektonischen Ordnungen der Griechen, Römer und neueren Meister. 4- verbesserte auflage. Berlin-Potsdam, 1855. 100 Kupfertafeln, 98 p.; Brausewetter, Anton: Das Bauformenbuch. Teil 1. Das Bauformen des Bürgerlichen Wohnhauses. Leipzig, 1895. 23 p., 150 Tafeln.

5 Beke József - Richter Károly: Vasbetétes betonszerkezetek. Bp., 1906. 275 p. Ugyancsak 1906-ban alakult meg a Magyar Vasbeton Bizottság.

6 Magyar Vasbeton Szabályzat. Bp., 1909. 20 p.

7 Az első magyar cementgyár Beocsinban (ma: Beocin, Szerbia) létesült 1868-ban, majd 1869-ben Lábatlanban, 1893-ban pedig Budapest Óbudai részén épült meg a Melocco-féle gyár.

8 Császár László: Korai vas- és vasbeton építészetünk. Bp., 1978. 134-137. p.

9 Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Bp., 1990. 287 p.

10 Hauszmann Alajos (1847-1926) egyetemi tanár tervezte: a budai Királyi Palotát, a New York palotát, a Kúriát, a Műegyetemet, Szombathelyen a Városházát és színházat, a Megyeháza átépítését, Károlyi Antal házát stb.

11 Pártos Gyula (1845-1916) épületei: Kecskeméti Takarékpénztár, a pozsonyi Postapalota, a budapesti „Kecskeméti ház”, szombathelyi Lovassági laktanya.

12 Lechner Ödön (1845-1914) a magyar szecesszió elindítója, fő művei: Iparművészeti Múzeum és Postatakarékpénztár Budapesten, Városháza Kecskeméten.

276