Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Szombathely lakásállománya az 1820-as évek végén
a Tizenháromvárosban álló házban bérelt szobáért és 1/2 konyháért fizettek, mégpedig 6, illetőleg 7 pengőforintot11 évente, ugyanakkor a legmagasabb együttes bérleti díjat a városháza épületében lévő vendégfogadó helyiségeiért, valamint az ugyancsak ebben az épületben lévő hat bolt bérletéért fizettek, előbbiekért 500, utóbbiakért 300, azaz mind- összesen 800 pengőforintot. A sorban ezt követő legnagyobb, évi 400 pengőforint összegű árendát a már említett Kalchbrenner József kapta kézhez, 12 szoba, három konyha, egy pince és egy istálló bérbeadása ellenében. A előzővel lényegében azonos szerkezetű, 17. számú táblázat azt tárja elénk, hogy azokban a lakóépületekben, amelyeket teljesen bérbe adtak, hány szobát, konyhát, kamrát stb. használtak a bérlők. Itt is feltűntettük, hogy utcánként milyen határok között változott a bérlet összege, illetőleg, hogy az egyes utcában a szóbanforgó épületek és helyiségek árendálása évente mennyivel gyarapította a tulajdonosok pénztárcáját. utcanév bérbeadott teljes házakban lévő helyiségek [db] bérleti díj X-X [pengő- forint] bérleti díj összesen [pengő- forint] ház szoba konyha kamra pince műhely istálló pajta egyéb helyi ség Forró utca 8 30 ii 9 3 i 71 48-160-J oo oo P iactér 2 5 2 2 1180-90 170 Gyöngyös utca 2 5 3 22100 200 Kám utca 7 30 11 13 38 110-400 896 Föl utca 10 33 14 14 6722-100 560 Kiskar utca 1 7 3 3 11216 216 Nagykar utca 7 16 9 9624-88 334 Perint vizeRumi utca 2 4 2 238-48 86 Tizenháromváros—Összesen 39 130 55 54 14 i 32 1 1 10-400 3250 17. táblázat A bárbeadott teljes házak, az azokban lévő szobák, konyhák, kamrák pincék műhelyek, istállók, pajták és egyéb helyiségek száma, azok bérleti díjtartománya és az összes bérleti díj utcáként, Szombathelyen, 1828/1832-ben Jóllehet a bérleti díjak egyenkénti nagysága és nominális összege azonban önmagában sajnos kevés igazán releváns információt ad, illetőleg nem vagy legalábbis nagyon nehezen alkalmas arra, hogy azok alapján megkülönböztessük vagy valamiféle sorrendbe állítsuk az egyes utcákat és városrészeket, van azonban egy statisztikai módszer - nevezetesen a többváltozós regressziószámítás -, amelynek segítségével mindezt elvégezhetjük. E módszerrel számszerűleg érzékeltethető, hogy milyen hatással lenne az éves bérre, ha egy házat áthelyeznénk például a Forró utcából a Piactérre, feltéve, hogy a különböző bérbeadott helyiségek száma és az épület szintjének száma közben változatlan maradna.12 11 Az 1811-ben, majd 1816-ban végrehajtott devalváció után Magyarországon kétféle, a pengő'- és a váltó- forint volt forgalomban: 1 pengő'- vagy ezüstforint 2,5 bécsi értékű vagy váltóforintot ért. Mindkét forint váltópénze a krajcár volt, és 1 forint 60 krajcárral volt egyenlő. 12 Az elemzés szempontjából a legfontosabb független változók olyan bináris változók, amelyek a különböző utcákat, illetőleg városrészeket reprezentálják. így a „Forró utca” = 1, ha a ház ebben az utcában, és „Forró utca” = 0, ha nem ott állt. A kihagyott bináris változó a „Tizenháromváros" változó, a kontroll 272
