Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Bariska István: A kőszegi Batthyány-ház a 18. században
BARISKA ISTVÁN A KŐSZEGI BATTHYÁNY-HÁZ A 18. SZÁZADBAN ELŐZMÉNYEK A Batthyány család kőszegi kapcsolatai régi keletűek. A számos példa közül ki kell emelni, hogy Batthyány I. Ferenc rendkívüli szerepet játszott akkor, amikor a török 1532. évi hadjárata idején Kőszegre szinte elviselhetetlen nyomás nehezedett. „Most is ésszerűnek tűnik számomra - írta 1532. augusztus 14-én Nádasdy Tamásnak -, hogy félretéve a gyűlölködést és a különböző ellenségeinkhez való csatlakí>zást, egyetértőén nyújtsunk segítséget a kereszténységnek Batthyány valóban hatékonyan működött közre az örökös tartományok és a nyugat-magyarországi rendi ellenállásban, és neki köszönthető, hogy 1532. augusztus 15-én Sárvár felszabadult a török ostrom alól. Ellenállásra szólította fel familiárisát, Pekry Lajos szlavón főkapitányt is. Ily módon nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Jurisics Miklós sikerrel vívja meg a maga küzdelmét a Kőszegre támadó fősereggel szemben.1 2 * Batthyányné Svetkovics Katalin révén 1574-ben és 1575-ben a Batthyány család Kőszeg uradalmának, várának és városának zálogbirtokosa lett.’ Minthogy ekkor a szomszédos szalónak-rohonci uradalom is a Batthyányiak kezére került, nagy kiterjedésű komplexumot irányítottak, ám a kőszegi uradalom zálogjogi helyzete nem engedte meg, hogy az, a többihez hasonlóan örökös birtokká váljon.4 5 A KÉT BATTHYÁNY III. ÁDÁM A 18. század azután jelentős mozgástérhez juttatta a Batthyány család tagjait Kőszegen, az uradalom ugyanis 1695 óta már az Esterházyaké volt.’ Minthogy egyszerre több családtag szerepéről beszélnek a források, szükséges, hogy különbséget tegyünk a személyek között. A levéltári iratok mindvégig két Batthyány Ádámról tesznek említést. Az ifjabb Batthyány III. Ádám (1722-1787) a hercegi ágból származott, az idősebb Batthyány III. Ádám (1697— 1782) azonban az éleskői grófi ág tagja, tulajdonképpen annak alapítója volt.6 Ez az oka annak, hogy Batthyány Ádám herceget a források ifjabb Batthyány Adámnak titulálták. A kőszegi forrásokat következetesen „Graf Batthyán”-ként emlí1 Batthyány Ferenc levele Nádasdy Tamásnak. Németújvár, 1532. augusztus 14. In: Kőszeg ostromának emlékezete. Vál., szerk., a bev. és a jegyz. írta Bariska István. (Bp.|, 1982. 29. p. (Bibliotheca Historica) 2 Bariska István: Az 1 532. évi török hadjárat történetéhez. Megjelent Kőszeg ostromának 475. évfordulója alkalmából. Szombathely-Kőszeg, 2007. 12-14. p. 5 Gmoser, Elisabeth: Geschichte der Herrschaft Güns als kaiserliches Kammergut unter österreichischer Verwaltung, 1491 1647. Eisenstadt, 2002. 248-258. p. (Burgenländische Forschungen. Band 86.) 4 Prickler, Harald: Burgen und Schlösser im Burgenland. Wien, 1972. 126. p. 5 Seedoch, Johann: Hogyan került a kőszegi uradalom Esterházy Pál herceg tulajdonába? In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2003. 179. p. 6 Nagy Iván: Magyarországcsaládaiczímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1. köt. Pest, 1857. (továbbiakban: Nagy, 1857.) 244-248. p. 243
