Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen

oras tomia, es az varasnak piarcon leuö közönséges mulatho szén haza.”32 Néhány év múlva, 1637. szeptember 29-én Szó'ló'sy Szabó Mihály Gyöngyös utcai házában keletkező, majd szétterjedő tűz .. miatt az varosnak nagiob része el eghett több ßaz háznál."33

Bár a 17. századi mindenkori szombathelyi magisztrátus - a fennmaradt források tanúsága szerint - a Dunántúl egyik legtöbb városi rendszabását alkotó grémium volt, a büntetéseken kívül e tűzvészek nyomán mégsem készíttetett és fogadott el építészeti vagy városépítészeti vonatkozású rendszabályt, illetőleg tűzvédelmi utasítást. A tanács 1613. május 1-jén a kémény-felülvizsgálat ügyében, 1631. október végén, majd 1639. március elején a tűzkárt okozó gazda számkivetettségét, jószágainak elfoglalását kimondva alkotott statútumokat. 1669 decemberében a nagy szárazságra hivatkozva hoztak tűzvédelmi szabályrendeletet, míg 1678 januárjában - minden bizonnyal az 1630-as évek súlyos szankciókat tartalmazó, de valószínűsíthetően végre nem hajtott statútumai miatt - a korábbiakon enyhítve, ám immáron számszerűsítve 60 ft-ban határozták meg azon személy büntetését, akiknek vétségéből tűz vagy tűzvész keletkezett. E rendszabályt 1696 júniusában a büntetések további differenciálásával megújították, és vagyoni állapottól függően 60-40-25 ft-os büntetéseket rögzítettek.34 Ugyanakkor, amint azt fentebb említettük, a 17. században Szombathelyen nem készült a biztonságosabb építkezésre, a tetőfedésre, illetve a tűzvédelmi eszközök házaknál történő tartására vonatkozó városi rendszabály.35

A 16-17. századi Nyugat-Dunántúlról jelenleg kétféle városi teleknyilvántartás ismert. Az egyik a belvárosi, külvárosi, külterületi birtokváltozásokat regisztráló telekkönyv, amelynek talán legjobb példája Sopron szabad királyi város. Sopron kancelláriáján 1480-tól az 1580-as évekig folyamatosan vezették ezt a forrástípust.36 Bár az 1589 és 1592 közötti esztendőkből még ismertek telekkönyvi töredékek, miképpen 1618-as évből származó szórványok is bemásolásra kerültek az ún. „Zweytes Grundbuch”-ba, ám e nyilvántartás a 16. század utolsó harmadában megszűnt. A megszűnés okaira egyértelműen a városi adminisztráció további kutatásai adhatnak választ.37 Az 1687. esztendőből a megváltozott adózási viszonyok következtében csupán a belvárosra vonatkozóan, új telekkönyvi nyilvántartás maradt fenn. A belvárosi telekjegyzék immáron nem a birtokmozgásokat, hanem egy

32 VaML Szombathely város iratai. Oklevelek, irományok fasc. 3. nr. 62. A szolgabírói jelentést közli Benczik Gyula: Bozzay László főszolgabíró jelentése az 1632. évi szombathelyi tűzkárról. = Lapok Szombathely történetéből, 1998. 63. sz. 1 p. (Panniculus Ser. C.; 83.) A forrást az eredetiből idézi: Kóta, 2000. 240. p.

33 Kóta, 2000. 240. p.

34 Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye 5/2. köt. A dunántúli törvényhatóságok jogszabályai. Bp., 1904- (továbbiakban: Kolosvári - Óvári, 1904.) 136., 190., 261., 274-275., 294., 339. p.

35 Kolosvári - Óvári, 1904- 102-354. p.

36 Mollay Károly: Első telekkönyv. Erstes Grundbuch, 1480-1553. Sopron, 1993. 1-195. p. A szerves folytatást jelentő 1554-1580 közötti, úgynevezett telekkönyvet e sorok szerzője írja át és rendezi sajtó alá. Az egykori forrásanyag gazdagságának jeleként az egyik külváros telekjegyzékét publikálta: Házi Jenő: Sopron külváros 2. fertályának telekkönyve az 1536. évből. = Soproni Szemle (továbbiakban: SSZ), 1959. 4. sz. 353-354- p.

37 Dávid Ferenc - Goda Károly - Thirring Gusztáv: Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai. Hauser und Hauseigentümer der Innenstadt von Ödenburg, 1488-1939. Sopron, 2008. (továbbiakban: Dávid - Goda - Thirring, 2008.) 11. p.

236