Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen
Lajos) utca 46 urbáriumba felvett személyéből 7 (16,6%), míg a Karicsa (ma: Szombathely része) 42 fős regisztrációjából 3 személy/család (7%) rendelkezett nemesi címmel. Az urbáriumban regisztrált 201 háztulajdonos 21,4%-a (43 fő) volt nemesi jogállású személy. A mezőváros differenciált nemesi lakossággal rendelkezett, hiszen a már említett főúri officiálisok, familiárisok mellett soraikban találkozhatunk Vas vármegye nemesi társadalmának a megyeszékhelyen házat, avagy házrészt szerzett nemesi elitjének tagjaival (Chemetey, Batthyány család köznemesi ága), vagy az uradalmi, majd kamarai szolgálatban, speciális karriert befutott, a helyi mezővárosi elitbe került megnemesedett családdal tisztviselő családdal (Ankerrayter), valamint a térség több városában is ingatlannal rendelkező, fontos végvári tisztséget ellátó személlyel (dávoti Bakó) is, illetőleg megnemesedett mezővárosi polgárok több képviselőjével is (Hetésy, Tapolczay, Herczegh).21 A privilegizált lakosság lakásviszonyainak kutatottsága mindeddig leginkább a Vasvárról Szombathelyre költözött káptalant érintette.22 Sajnos a mezővárosban házzal bíró nemesek épületeinek topográfiai, építészet- és művészettörténeti szempontú elkülönített vizsgálatához jelenleg nem rendelkezünk elegendő információkkal.23 Már az 1592. évi urbárium mégoly futó nominális vizsgálata is jelzi, hogy a forrásban regisztrált épületállomány birtoklásában ingatlanvagyon-koncentráció mutatható ki (pl. Hetésy Pál két háza). Az eltérő arányú háztulajdon birtoklást, egyes esetekben háztulajdon koncentrációt számszerű arányokkal is jól érzékeltetik a 17. század első évtizedeiben készült házadó-összeírások. Az 1600 és 1613 közötti időszakról házanként, háztulajdonosonként felvett adótartozás, azaz restancia-jegyzék nem csak a hosszú török háború második szakasza adózás- és politikatörténetének egyedi forrása, de a lA házhelyen mint kivetési adóalapon nyugvó, a 14 háztulajdonost rögzítő részletes jegyzék mind a nemesi házbirtoklás jelentőségét, mind az egyes tulajdonosok kezén koncentrálódó ingatlanvagyont jól illusztrálja. így e forrás szerint az Ankerrayter család 9, a vármegyei nemesi elitbe tartozó Batthyány Farkas 8, a Sopron szabad királyi városban is házrészt birtokló dávoti/dávodi Bakó Farkas kiskomáromi kapitány 6 fertály24 * házat birtokolt. Ebből az urbáriumból származó ismereteket kiegészítéséül mondjuk el, hogy a restancia jegyzékbe foglalt jelentősebb ingatlantulajdonok a Kám(on) (Ankerrayter), a Gyöngyös (a vasvári prépost, 1605-ben mártírhalált halt veszprémi püspök Ujlaky Lajos 4 fertálya, az 1600 és 1602 között Vas vármegye alispáni hivatalát viselő Chemetey István 4 fertálya), a Föl (Bakó Farkas), valamint a Forró utcában (Heresenczy család 43 fertálya) feküdtek.2’ 21 A kérdéskör egy korábbi feldolgozása: Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosban a 16. század végén, a 17. század elején. In: Mezőváros mint uradalmi központ. Szerk. Fatuska János, Fülöp Éva Mária, ifj. Gyüszi László. Tata, 2001. 209-240. p. (Annales Tataienses; 2.) 22 Sill Ferenc: A vasvári káptalan áttelepülése Szombathelyre. In: Vas megye múltjából, 1986. Szerk. Kiss Mária. Szombathely, 1986. 63-66. p. (Levéltári évkönyv; 3.) 23 A problémakör család-, gazdaság- és társadalomtörténeti, topográfiai, művészet- és műveló'déstörténeti interdiszciplináris kutatási lehetőségeire mutat az 1995. évi: Der Adel in der Stadt des Mittelalters un der Frühen Neuzeit. Hrsg Peter Johanek. Münster, 1996. 5-356. p. (Materialien zur Kuns- und Kulturgeschichte in Nord- und Westdeutschland; 15.) 24 Fertály = negyed 23 Dominkovits Péter: Várostörténet - adózástörténet - köztörténet. Egy 17. század eleji szombathelyi restancia-jegyzék forrásértékéről. In: Szívvel és tettel. Tanulmányok A. Varga László tiszteletére. Szerk. Horváth J. András. Bp.-Salgótarján, 2008. 453-464. p. 234
