Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Winkler Gábor: Építészettörténeti kutatás a levéltárban

megalkotása hozta, az 19. század elején. Az ekkor alakuló Szépészeti Bizottmányok," Városszépítő Egyesületek, később az Építési Bizottságok ugyanis ez időtől fogva előírták az engedély megszerzését az építéshez.11 12

Az engedélyezési dokumentáció tervrajzai mindig két példányban készültek. A tervek első példányát a bizottság aláírásával visszakapták az építtetők, a második példány a városi levéltárba került. Sopronban egészen az 1850-es évek végéig folyamatos jegyzőkönyvet vezettek az Építő Bizottság - a Bau Commission - határozatairól. A rajzokat külön csomókban gyűjtötték: utóbbi bejegyzései alapján juthatunk hozzá egy-egy hőn óhajtott tervhez. A Bau Commission iratait tanulmányozva szinte halljuk az egykor lezajlott tervbírálatok parázs szakmai vitáit. Nem egy terven lendületes áthúzással jelölték, hogy a tervezett ház nem felel meg a város „szépészeti” igényeinek, ezért az a terven ábrázolt formában és méretekkel nem építhető meg.13

Előfordult, hogy egy-egy tervet rosszul iktattak, vagy az véletlenül más tervcsomagba keveredett. Ilyen „szerencsés” eset velem is megtörtént. Evekig kerestem a soproni Kossuth Lajos utca 12. számú ház - lakóépület és kőfaragóműhely - terveit. A tervsorozat egy alkalommal egy általam tévesen kikért terv iratai közül bukkant elő.14 A megtalált dokumentumok megfelelő alapot szolgáltak a helyreállítás tervezéséhez. Tudományos értékük is felbecsülhetetlen, bebizonyosodott ugyanis, hogy az előregyártott, kővázas építés és a vázszerkezetet kitöltő, könnyed üvegfal az eredeti állapotot tükrözi.

Sopronban a 19. század közepétől a XXIV. számú kútfőben helyezték el a terveket. Ezek kutatása már nehezebb feladatot jelent, mivel mindenek előtt az építés idejét és a ház tulajdonosának nevét kell kideríteni, hogy aztán a hatalmas iktatókönyvben a terv jelzetére rátaláljunk. Megkönnyíti a keresést, hogy Thirring Gusztáv összegyűjtötte és kiadatta a soproni házak tulajdonosainak névsorát.15 A táblázatok a sűrűn változó házszámozás fontosabb adatait is tartalmazzák. Más városokban gyakran sokkal nehezebb, és emiatt időigényesebb egy-egy igen fontos jelzethez, majd pedig a keresett iratokhoz hozzájutni.

Az építési terveket általában jó minőségű rajzpapírra szerkesztették, majd ezeket híg vízfestékkel színezték is. A színes tervlapok megfelelő alapot adhatnak az épület eredeti színhatásának visszaállításához, ugyanakkor maguk a rajzok is nagyon tetszetősek. Sok esetben átlátszó úgynevezett szalmapapírra készült a beadványi rajz. Ezeket félve vesszük kezünkbe és bontogatjuk, hiszen könnyen törnek, morzsolódnak. A későbbi tervek már kőnyomatosak, majd megjelent a „kék”, idővel pedig a „lila” fénymásolat is.16

Az 1870-es években már a tartószerkezetek tervét külön rajzon adták be. A statikus tervező számára ezek a rajzok felbecsülhetetlen értékűek. Igen tanulságosak a régi

11 „21 .§. Zur Aufrechterhaltung obiger Grundsätze wird eine Verschönerungs-Commission aufgestellt.” Bau=Statut der königlichen Freistadt Oedenburg. Sopron, 1852. 7. p.

12 Winkler Gábor: Az első soproni Építési Szabályzat. = Városépítés, 1968. 6. sz. 18-19. p.

13 SL Sopron Város Levéltára (továbbiakban: SVL) Acta Politica et Oeconomia (továbbiakban: APOe) fase. XXIV. nr. 5988. (1864) Sopron, Templom utca 27. sz. ház engedélyezési terve.

14 SL IV. 1110. SVL Sopron Város Építészeti és Szépítészeti Bizottmányának (Bau- und Verschönerungs- Commission) iratai (továbbiakban: BC) 5/1849. Sopron, Kossuth Lajos utca 8. sz. lakóház és kőfaragó műhely terve. Az épület részletes ismertetése: Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században. Bp., 1988. (továbbiakban: Winkler, 1988.) 64-65. p.

15 Thirring Gusztáv: Sopron házai és háztulajdonosai, 1734-1939. Sopron, 1941. 293. p.

16 A Soproni Levéltárban található tervrajzok sokszorosítási technikájáról: Winkler, 1988. 198-199. p.

224