Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
A VITA TANULSÁGAI A közös strandfürdőzés kérdésében kialakult lokális összecsapás legtöbb sajátossága, hogy bár a szereplők erkölcsi kérdésnek aposztrofálták, de lényegében Foucault-i értelmezésben hatalmi konfliktusnak és „gender” problémának tekinthető.66 A viszályban az egyik oldalon Mikes János püspök állt, aki nem személyesen vett részt a küzdelemben, hanem Rogács Ferenc kanonok révén. A keresztény konzervatív oldal modern érvkészletet használt, maga mögé sorolván a városi közvéleményt, azaz az általa képviselt katolikus tömeg nagy részét. A másik oldal diffúz halmazokból tevődött össze, akiket a véletlen sodort egy nehezen körvonalazható táborba. Egyrészt a modern fürdőkultűra divattrendjeit követő és a szolgáltató város szellemében cselekvő üzemvezetőségből és mérnökéből, a törekvéseikkel egyetértő városi vezetésből, a vármegyeszékhely nyaralni vágyó, elszegényedő középosztályának tagjaiból, a modernistákból, akik nem tartották bűnnek a női és a férfi testek látványát, és akik hittek a társadalmi változások további reményében, még akkor is, ha ezt más módon képzelték el. Valamint a fiatalságból, akiket e lehetőség, ez az újdonság izgalomba hozott, és a mindezek mögé szerveződő sajtóból. Jellemző, hogy ez.a védekezésbe kényszerült arctalan „block” érdekérvényesítési képessége végig gyenge maradt. Nem lett vezére, szószólója a nyilvánosság előtt a „láthatatlan mozgalomnak”. Akik feltűntek, azok vagy epizódszereplőknek bizonyultak, vagy más téren is akadt konfrontációjuk a városi mainstream-mel, így ez sem lett több számukra, mint egy kínálkozó alkalom. Talán ezzel magyarázható a plurális értékű halmazcsoport sikertelenségének legfőbb oka, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy mindig többségben lehettek azok, akik a közös fürdőzés hívei voltak a megyeszékhelyen. A konfrontáció helyszíne - az utca és a strand - lényegében nem változott, és a sajtó, a közgyűlés inkább az egyszeri pengeváltásra és a verdikt kimondására szolgált. A frontvonalak annyiban módosultak, hogy a városi vezetés, amely a keresztény támadás célpontjává vált, a neutralizálás irányába mozdult el, és később sem akart ezen álláspontján változtatni. A római katolikus városvezetés elfogadta a püspöki főhatalmat akkor is, ha e konkrét ügyben nem is értettek vele egyet. Egy pillanatig sem gondolták, hogy az összecsapás útjára lépjenek, inkább a kivárás taktikáját választották. 1932-re épült fel az új városi strand, új szabályokkal. A váratlanul kirobbantott feszültség elől elhajolt a lokális politikai pártelit. A nagy nehezen összeálló városi ellenzéki párt tagjai erénynek tartották, hogy 1919 után végre képesek voltak együttműködni, és úgy ítélték meg, hogy nem érdemes ilyen kérdés miatt szakadni. Arról nem is szólva, hogy jobban ráéreztek az idők nehézségeire, és a stabilitást mindenek felett álló erénynek tartották, még a kevésbé helyes döntések fenntartása árán is. Ezzel maguk is szerepet játszottak abban, hogy megerősítsék a lakosságot két fontos hittételében, hogy az általuk fontosnak vélt kérdésekkel nem igazán foglalkozik a politika, másrészt, hogy maguknak kell individuális módon megkeresni a megoldások útját. 66 Kevés és inkább csak utalásszerű kifejezések hangzottak el a női testről, és a férfi-női nem változó viszonyáról, módosuló szabályairól. Aminek nyilván az egyik - de nem egyetlen - problematikus területe volt a strand, pontosabban a fürdőruha viseletek kérdése, ami mutatta, hogy ez olyan érzékeny terület, hogy egyik fél sem vállalta, vállalhatta ennek nyilvános megtárgyalását. Ehhez a férfiak nagyon nem is ragaszkodtak. 218
