Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között
boltot és a műhelyt ennek ellenére felszámolták, az azokban lévő könyveket, tárgyakat, eszközöket stb. pedig értékesítették.88 89 Közben a Kőszegre költözött Zsoldos Ferenc megkezdte szombathelyi ingatlanainak szisztematikus értékesítését. Először egy 1846. március 11-én kelt, az 1846. április l-jén megtartott tanácsülés előtt bemutatott és a jegyzőkönyvben is rögzített szerződésben neje nevében is eladta a szombathelyi Felsőhegyben lévő, 10 évvel korábban vásárolt szőlőket, az azokon lévő épületeket, tőkéket és eszközöket Zechmesiter János városi polgár kereskedőnek és nejének 2000 pengőforintért és 20 darab „... cs[ászári], kir[á\yí\. aranykulcs pénzért...”,89 majd pedig az 1848. május 3-án megtartott tanácsülésen az aznapra datált szerződésben eladta a szombathelyi Piactér és a Belsikátor sarkán álló, szüleitől örökölt és a testvéreivel végrehajtott osztály alapján tulajdonába került házat, a hozzátartozó palántáskerttel és káposztafölddel együtt 15.000 pengőforintért ugyancsak Zechmeister Jánosnak és nejének,90 akik amúgy 1842-től Zsoldos Ferenc házában bérlőként laktak.91 Zsoldos Ferenc a szerződésben a ház eladásának okául azt jelölte meg, hogy „... tekintet be vévén, hogy arra való felügyellés lakásomnak távolsága miatt felette nehéz és költséges, az abból vett haszon azon felül, hogy a lakók változása miatt bizonytalan sem ütné fel az azért nyert öszvegnek kamatját, de még ezen feliül az osztályban által vett s a házon feküdt terhek súlya is nem kis aggodalmat szülne ...”.92 EPILÓGUS Valójában és lényegében ezzel az adásvételi szerződéssel ért véget a Zsoldos család szombathelyi története. Az 1786 és 1846 közötti időszak alatt az elsősorban könyvkereskedéssel és könyvkötéssel foglalkozó református család három generációjának tagjai közül négyen kísérelték meg Vas vármegye székhelyén a polgárjog megszerzését. Közülük időben az első két, de különösen a második személy, ifj. Zsoldos István - kétségtelenül református vallása miatt - Szombathely város rendkívül szívós és eredményes ellenkezése nyomán csak nagyon-nagyon nehezen, komoly konfliktus, csaknem 4 1/2 évig tartó folyamatos küzdelem árán és nyomán kapta csak meg 1822-ben végérvényesen a polgárjogot, hogy azután öccse 14, fia pedig 24 évvel később minden különösebb nehézség nélkül tehették le a szombathelyi polgáresküt. Mindezek annál is inkább figyelemreméltóak, mivel Szombathely városa ezektől eltekintve amúgy szigorúan tartotta magát a városi tanács 1790. április 24-én deklarált határozatához, amely szerint a városban csak katolikusok kaphatnak polgárjog és rendelkezhetnek ingatlantulajdonnal. Ennek illusztrálására mondjuk el, hogy az 1801 májusa és 1848 májusa között Szombathelyen polgárjogot szerzett 810 személy között csupán három olyan akadt, akik nem katolikus vallásúak volt: ifj. Zsoldos István, Zsoldos Ferenc és Zsoldos Gyula.93 88 VaML Szvkt. Ktjkv. 674/1846-1847., 744/1846-1847., 797/1846-1847., 842/1846-1847. 855/1846- 1847., 881/1846-1847., 921/1849-1847., 976/1846-1847.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 178. nr. 328., fasc. 178. nr. 349. 89 VaML Szvkt. Ktjkv. 1088/1845-1846. 90 VaML Szvkt. Ktjkv. 1197/1847-1848. 91 VaMLAö. 1842., 1846. 92 VaML Szvkt. Ktjkv. 1197/1847-1848. 93 Tilcsik, 2004. 164-167. p. 188
