Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között
A kormányszék 1819. július 13-án kelt válaszát az 1819. augusztus 30-ára összehívott vármegyei közgyűlésen hozták nyilvánosságra, amely leiratban a kormányszék - hivatkozva arra, hogy a római katolikus vallástól való eltérés nem lehet kizáró ok, ezért - elrendelte, hogy Szombathely város ifj. Zsoldos István vegye fel polgárai közé.44 A vármegyei közgyűlés ismét Nitzky főszolgabírót küldte ki, mégpedig azzal a feladattal, hogy a Helytartótanács e határozata nyomán utasítsa a várost, hogy Zsoldost „... a polgárok számába tüstént és halladék nélkül bé iktatni el ne mulassa.”45 Szombathely város vezetői erre, az egyértelmű rendelkezésre sem voltak hajlandóak ifj. Zsoldos Istvánt felvenni, és az 1819. szeptember 13-án megtartott, kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozó város tanácsülés kinyilvánította, hogy a község és a tanács tudomására jutott, hogy a Helytartótanács álláspontja szerint a város kizárólag vallási hovatartozása miatt nem engedélyezte ifj. Zsoldos polgárrá válását. A tanácsülés ezt sérelmesnek tartotta, és arra hivatkozott, hogy id. Zsoldos István már hosszabb ideje él a városban és vele semmiféle megkülönböztetést nem tett. Ugyanakkor azt is nehezményezték, hogy addig annak eldöntése, hogy kit vesznek fel polgárrá, a városnak átengedett földesúri jogok és a curiai sententiák alapján a város közösségét illeti, amelybe a vármegye soha nem avatkozott be, és ilyen ügyekben felsőbb hatóságokhoz sem fordult. Ezért a tanácsülés úgy határozott, hogy felkérik az éppen Bécsben tartózkodó Somogyi Lipót szombathelyi püspököt, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy az ügy az uralkodó elé kerülhessen. Ezért megbízták Könczöl Ferenc és Nagy György belsőtanácsosokat, valamint Wisenböck Károly formondort, hogy az ügy minden iratát magukhoz véve utazzanak Bécsbe, hogy ott személyes audiencián referálják az ügyet a királynak.46 Mindez Nitzky főszolgabírót nem rendítette meg, és a megbízásából eljáró Ergerváry Kristóf táblabíró és Bárdossy László szolgabíró 1819. szeptember 23-án délelőtt arról értesítette Pletnics János városbírót, hogy aznap délután 3 órára hívja össze a városi tanács ülését, hogy ifj. Zsoldos István letehesse a polgáresküt. Egerváry és Bárdossy másnap készített tiszti tudósításukban így számoltak be az eseményekről: „... leg elsőbenis a városi bírót a most folyó 7ber hónapnak 23ik napján meg tartandó gyűlésnek kihirdetése véget előre tudósítottuk, annakutánna pedig délután a megrendelt órára megjelentünk; ahol is Pltetnics János városi bíró, Ritter Josef és Toth Imre fiskálisok, mégis Nagy György, Erdélyi János, Petrdödy Károly, Lakatos Josef belső tanácsosokon és Persa Mihály ord[inarius] nótáriuson kívül még az ezen ide .//. mellé csatolt jegyzéken fel jelölt számos polgárok is megjelentek: és minekutánna a könyörgő levélben foglalt tárgyat fel olvastuk, egyszersmind pedig a t[ekintetes] n[eme]s v[á]r[me]gye részérűl tett végzéshez képest a könyörgőnek fiát a polgárság közé szokott mód szerént iktattatni kívántuk, mindenek előtt tettes consiliárius és első all ispány úrhoz küldött deputátusaikrutk visz jövetelekik a dolgot egy kevéssé függőben hagyni kérték, kik közül kevés idő múlva Nagy György fiskális és Veiszenböck Károly hozzánk a tanácsházban meg érkeztek és minekutánna azokat is kiküldetségünknek tárgyárul tudósétottuk volna, azonnal a számossan öszve gyűlt városi polgárok közül Ritter Josef városi fiskális a többi jelenlévő polgárokat a feli séges] parancsolatnak és n[eme]s v[ár]r[me]gye végzésének tüstént leendő 44 VaML Mkir. Kjkv. 1267/1819.; VaML Mkir. Kir. 1267/1819. 45 VaML Mkir. Kjkv. 1267/1819. 46 VaML Szvkt. Ktjkv., 1818-1819. 526-527. p. 181
