Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Bariska István: A zsidóság Kőszeg városában és uradalmában a 14–16. században

Az egykori Zsidó, ma Kelcz-Adelffy utca (A szerző felvétele, 2004-)

tartott a polgárok feletti bíráskodásra is. Midőn Garai Miklós 1393-ban befogadta a zsidó telepeseket, biztosította őket, hogy vallási szokásaikat megőrizhetik, továbbá garantálta „szokásjogaikat”. Ugyanekkor kivonták a zsidókat a városok fellebbviteli bírósága - amely a tárnoki szék volt - valamint a zsidóbíró fennhatósága alól.

ZSIDÓ UTCA URADALMI ELLENŐRZÉS ALATT?

Elvileg tehát, mindez minden szempontból minőségi változást jelentett Kőszegen. A kérdés többek között úgy hangzott, vajon az új telepesek gettóban éltek-e Kőszegen, továbbá, hogy ki vonta magához a zsidóbíró szerepét és jogait, végül, hogy rendelkeztek-e e kőszegi zsidók önkormányzattal.

Házi Jenőnek abban igaza volt, hogy Kőszeg város és uradalma 15. századi életéről oly kevés történeti forrás maradt fenn, hogy e kérdésekben későbbi, ráadásul közvetett forrásokra vagyunk utalva. Kőszeg tehát 1392 és 1441 között a főúri Garai család birtokában volt.6 A Garai Miklós ösztönzésére betelepedett zsidóság egy számukra kijelölt utcában lakott, amely fallal volt elválasztva a belváros többi negyedétől. Ezt az utcát még a 16-17. század fordulóján is két elnevezéssel illették: hol Judengasse-nak, hol pedig Herrenstadl-nak nevezték.'

6 Dariska István: Kőszeg királyi város középkori történetéhez. = VSZ, 1979. 1. sz. 76. p ' VaML KM. 1 k. Lvt. 71. sz. Transactio. Becs, 1568. augusztus 5., továbbá az 1570. évi telekkönyv utalása a „Judengasse” és „1 lerrenstadl” kifejezésekre. VaML Ki k Kőszeg város telekkönyvi hivatalának iratai. Grundbuch, 1570-1586. 61. p.; Házi, 1970. 126. p.; Magyar-zsidó oklevéltár (továbbiakban: MZSO) 10. köt., 1150-1766. Szerk. Scheiber Sándor. Bp., 1967. 95., 115. p.

17