Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között
HOSSZÚ KÜZDELEM IFJ. ZSOLDOS ISTVÁN SZOMBATHELYI POLGÁRRÁ VÁLÁSÁÉRT Miután ifj. Zsoldos István leszerelt, visszatért szülővárosába. Kérésére az 1818. május 13-án megtartott városi tanácsüléstől engedélyt kapott, hogy valamely város könyvkötő céhébe mesterként belépjen, és az erről szóló igazolást a városnak bemutathassa.25 Zsoldosék nem tétlenkedtek, hiszen e határozat megszületése után 10 nappal a fiú a soproni könyvkötő céh tagja lett, és erről szóló igazolást a május 30-án megtartott tanácsülésre már be is terjesztette, és egyben kérte a városi polgárok közé való felvételét. A tanács szokatlan módon nem döntött a felvételről, hanem azzal a nem igazán acélos és valós érvvel, hogy e kérdés a város közösségének kompetenciája, ifj. Zsoldos kérelmének megtárgyalását a legközelebbi városi közgyűlésre halasztotta.26 Lényegében ezzel indult meg az, a viszonylag gyorsan konfliktussá terebélyesedő és csaknem 4 1/2 esztendőn át tartó vita, amelynek tétje ifj. Zsoldos István polgárrá való felvétele volt. Id. Zsoldos István - mint aki előre látta a kibontakozó ellenkezést - nem várta meg a legközelebbi városi közgyűlést, hanem különféle igazolásokat és iratmásolatokat begyűjtve és benyújtva, Vas vármegye alig 1 hét múlva összeült közgyűlése elé vitte fia ügyét. Zsoldos azt panaszolta, hogy fia - aki bár 1809-ben és 1813-tól 1816-ig katonai szolgálati teljesített, és tagja a soproni könyvkötő céhnek - polgárfelvételi kérelmének elbírálását Szombathely város halogatja.27 Zsoldos beadványában ugyanakkor már ekkor megpendítette azt a gondolatot, hogy fiát valójában vallási intolerancia miatt nem akarja Szombathely város polgárjogban részesíteni: „Azon tekintet, hogy én és fiam protestánsok vagyunk, úgy vélem semmi törvényes akadály, mely már a Felséges Kirfályi] Helytartó Tanács által is superáltatott ut sub G és igy minden színes akadálosztatást csupán és egyedül a vallásbéli gyülölségnek tulajdonétnom kelletik, mellynek az igaz és egyeránt szeretni tartozó hazafiak közt helye nem lehetne.”28 A vármegyei közgyűlés elfogadva id. Zsoldos azon legfőbb érvét, hogy uralkodói rendelet írja elő az önkéntes katonai szolgálatot teljesített személyek polgárrá vagy céhtaggá avatását, Ajkay Pál táblabírót és Bárdossy László szolgabírót megbízták, hogy tájékozódjanak az ügyről a városi tanácsnál, és ha nyomós ellenérv nem merül fel, akkor utasítsák a várost, hogy ifj. Zsoldos Istvánt vegye fel polgárai közé.29 1818. június 20-án, tehát azelőtt még, hogy a két vármegyei kiküldött elkészült volna jelentésével, Szombathely város közgyűlése ülést tartott. Ezen Zsoldost kérte, hogy fiát vegyék fel a polgárok közé.30 A jegyzőkönyv megfogalmazása szerint a közgyűlés a következő határozatot hozta: „... mivel ezen városnak a felséges királyi privilégiumokban foglalt, és a curialis sententiák által is megerősített, de még hasonló esetben érkezett ujjabb királyi resolutio szerszerint megállopitott régi usussához Icépest szabadságában volna egyedül azt, a kit 25 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1818-1819. 14-15. p. 26 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1818-1819. 159. p. 27 VaML Mkir. Kjkv. 652/1818.; VaMLMkir. Kit. 652/1818. 28 VaML Mkir. Kir. 652/1818. Id. Zsoldos István kérelme Vas vármegye közgyűléséhez. Szombathely, 1818. június 13. A szövegben említett „G” alatt beterjesztett irat a Magyar Királyi Helytartótanács 1802. február 22-én kelt, 4539. szám alatt kelt, Simonyi Mihály lutheránus személy polgárfelvétele ügyéhen Vas vármegyéhez küldött leiratának másolata. 29 VaML Mkir. Kjkv. 652/1818. 30 VaML Szvkt. Ktjkv., 1818-1819. 179. p. 178
