Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bácskai Vera: „…az régi usustul el nem állunk…”. Szombathely viszályai földesurával, Szily János püspökkel az 1780-as és az 1790-es években

dig nagyobb ellenkezés nélkül vállalta a város fejlődését kedvezően befolyásoló intézmények létesítéséhez való anyagi hozzájárulást. Jellemző, hogy amikor a dézsmabérleti szerződés megújítására került sor 1790-ben, és a város sokallta az 1200 forintos bérleti díjat, a püspök már nem földesúri hatalmára hivatkozott, hanem arra, hogy a templomépítés nagy költséggel járd4 Pontosan tudta, hogy a székesegyház felépülését a város is fontosnak tartja, ezért belenyugszik a magas bérleti összegbe.

Az elkövetkező másfél évtizedben éles konfliktusokra nem került sor: viták voltak ugyan az iskolaépület helyének kijelölése, az építési és a működtetési költségeinek fedezése körül, e kérdésekben, mivel az iskola fenntartását és a tervezett líceum létesítését a tanács a város szempontjából hasznosnak ítélte, általában - némi vita után - teljesítette földesura kívánságait. Miután az utóbbi megvalósítása a vármegyei uraknak is szívügye volt, és a város mindig is nagy súlyt helyezett jóindulatuk megnyerésére, a város komoly anyagi áldozatoktól sem riadt vissza, és élen járt a líceum számára felajánlott adományozók között. Az iskola létesítésére 1802-ig felajánlott adományok teljes összege 4400 forintra rúgott. Figyelmen kívül hagyva az épületből kiköltöztetett elemi iskola számára igénybevett szobák bérleti díját, a telekvásárlásra költött 800 forint tetemes hozzájárulást jelentett, amelynek összegét csupán Batthyány hercegprímás két részletben adományozott 1000 forintja haladta meg, míg Szily püspök 500 forintos adománya már jóval kevesebb volt.34 35

Telkeket engedett át a közgyűlés a szeminárium és a székesegyház építéséhez is. Az utóbbit annál is fontosabbnak tartották, mert az a magyar és német lakosság buzgóbb áj- tatosságát segíti elő, külsőleg pedig a város ékessége lesz, de mindkét esetben kikötötték, hogy az ingyen adományozott telkek az építkezés befejeztével visszaszálljanak a városra.36 Tiltakoztak ugyan az ellen, hogy a püspök a plébániatemplomot még a székes- egyház elkészülése előtt lebontassa és köveit az új templom építéséhez felhasználja,37 38 de komoly konfliktusra ekkor sem került sor, hiszen ezek az intézkedések nem sértették a város jogait, és ha áldozatokat is követeltek, hozzájárultak a város díszéhez, az urbánus vonások kiteljesedéséhez.

Ha az 1780-as évek elejéhez hasonló éles konfliktusokra az elkövetkező másfél évtizedben nem is került sor, a város és földesura közötti viszony hűvös maradt. Erről tanúskodik a püspök halálát és érdemeit rögzítő jegyzőkönyvi bejegyzés távolságtartó hangja. „... mint első pásztori méltóságára nézvést, mind pedig azért, hogy itten lakása üdeje alatt külömbféle épületeinek csináltatásával, úgy az elkezdett s majd úgyszólván egészlen elvégzett cathedralis nagytemplomnak épéttetésével városunkat diszesítette, s egyetemben az eő hathatos közben vetései mellett ide újra vis[s]z;a hozott gymnasiumnak és philosophia stúdiumnak íntroductiojával [felállításával] a város részére, úgy mint publicumnak nem kevés hasznot hajtott, kivánnya a város utolsó tiszteletét megadni 38 A szombathelyiek tehát elismerték a

34 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1788-1791.329. p.

35 VaML Szvkt. Ktjkv., 1793-1795. 295-296. p.; Kárpáti Kelemen: A szombathelyi kir. kath. főgymnásium története. In: Értesítő a szombathelyi kir. kath. főgymnasiumról, 1889-90. Szerk. Kőfalvi Vidor. Szombathely, 1890. 31-32. p.

36 VaML Szvkt. Ktjkv., 1776-1781. 203-204. p., 1788-1791. 291-292., 293-294. p.

37 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1791-1793. 5. p.

38 VaML Szvkt. Ktjkv., 1797-1799. 347. p.

170