Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Három jobbágyfalu – Gencs, Ludad és Pöse – 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához
legyen minden oficierível, mi is ott leszünk, mostan is Őfelségéhez emberünkík vannak, hogy nem vagyunk rebellusok, hanem igaz emberek vagyunk, és Öfölségétől minden kegyelmes választ várunk. Kegyelmetek mind böcsületes tanácsbeli Urainknak mindenkor ajánlok szolgálatunkat, és jövendő időben igyekezünk szolgálni ezeknek utána, mi az hatalmas Istennek otalmában ajánlok Kegyelmeteket mind fejenként. Költ Genesen, die 14, Januarii Anno 1625 Kegyelmeteknek mind fejenként szeretettel szolgálunk gencsi, ludadi, pösei bírák és esküdtek és az egész vellák.”2 A KÖZREADÁS ÉS ANNAK INDOKAI A levél nemcsak tartalma, hanem gyönyörű, Pázmány-kori magyar nyelvezete miatt is vizsgálódásra érdemes, hiszen egy-egy kifejezése ma már nyelvtörténeti ritkaságnak számít. így például: mígel > mígnem, ismeg > ismét, elbágyadott > elájult, elgyőzhetetlen > teljesíthetetlen, mi áltálán fogva > ami által, emberünkik > embereink. E forrás amellett, hogy egyike a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárában őrzött, a 17. század elejéről származó nagyon kevés magyar nyelvű iratoknak, az uradalom és jobbágyai különleges zálogstátusza miatt alapos értelmezést kíván. Máskülönben nem küldtek volna a kőszegi „törvényülő tanácsbeli uraknak” levelet a Széchy-uradalom földesúrnője, Forgách Margit túlkapásai miatt. Igazgatás- és jogtörténeti szempontból is különlegesség tehát ez a levél, mert igazolja Kőszeg közvetítő szerepét az Alsó-Ausztriai Kamara, az uradalom és a város között. A KERESETLEVÉL ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A levél, egyfajta keresetlevél, amely maga határozta meg, hogy milyen típusú írást fogalmaztak a három falu nevében a gencsi előjáróságon. A falvak „... megjelenteni ... és fejenként tudására adni... ””3 akarták adni Kőszegnek, hogy az uradalom falvai felett csak a bécsi kamara illetékes, azaz az uradalom nem ülhet törvényt. A levél tulajdonképpen önmagáért beszél. Genes, Ludad és Pöse megelégelte, hogy Széchy Tamás gróf harmadik neje, Forgách Margit, II. Ferdinánd privilégiumlevele ellenére, elviselhetetlen robotszolgáltatásokra kényszerítette a jobbágyokat. Sajnos, az uralkodó Sopronban kiadott adománylevelét nem ismerjük, jóllehet a szöveg egyértelműen hivatkozik rá. A kőszegi uradalom falvainak szolgáltatásait nem is a jobbágyoknak adott privilégiumból, hanem az uradalom birtokosának adott zálogleveléből tudjuk: „... hogy Széchy és maradéki - olvasható II. Mátyás az 1616. május 31-én kelt beiktatási oklevélben - az megmondott uraságot és kőszegi várat minden hozzátartozóival bírhassa, élhesse és hasznát vehesse, adóval, robotjával, szolgálataival, vámjával, rétéivel, erdeivel, halászóvizeivel, mezeivel, vadászattal, minden igazságával.”4 2 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: KFL) Kó'szeg város tanácsának iratai (továbbiakban: Kvt.) Acta Miscellanea (továbbiakban: Act. Mise.) Genes, 1625. január 145 Uo. 4 VaML KFL Kőszeg Szabad Királyi Város Titkos Levéltára (továbbiakban: Tk. Lvt.) Pótsorozat II. 83. sz. Paria inscriptionalium Thomae condam Széchy hungarico stylo. Prága, 1616. május 31. - 1669-ben készült átírás. 160