Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Képek a szombathelyi Brenner család életéből, 1850–1920
Vállalkozásai, ingatlanszerzései Brenner (V.) János édesapjához hasonlóan a tervező és kivitelező munkák mellett téglagyárat is üzemeltetett. Az úgynevezett Lebuj (ma: Sorok) utcai modern téglagyárat 1886-ban alapította meg egy korábbi téglavető helyén, ahol 1 évvel később saját tervei alapján körkemencét is épített, elsőként a városban. Az 1904-ig működő gyár Szombathelyen a legnagyobbak közé tartozott, a századforduló táján évi 1.000.000 téglát állított elő, amelyből a vármegye határain kívüli területekre is szállítottak.53 Brenner (IV.) János halála után a család nem osztotta fel az örökséget. Az özvegyen maradt feleség a legidősebb fiúval, Brenner (V.) Jánossal együtt kezelte a családi vagyont. A birtokok egy kézben tartása a legracionálisabb döntés volt a vagyon gyarapítása és egységes kezelése szempontjából. Édesanyjuk halála után, 1895-ben Brenner (V.) János a családi vagyon szétaprózódását megelőzendő az örökségből neki járó hányadon kívül a testvéreire eső részt is megszerezte. Valószínű, hogy a birtokok Brenner (V.) János nevére történt átírása valóban együtt járt azzal, hogy a jó anyagi körülmények között élő építész kifizette testvérei részét az örökségből, de a családban uralkodó mentalitásra, feltétlen bizalomra való tekintett az is elképzelhető, hogy csak fiktív adásvételek zajlottak le, és a tulajdonosváltás mögött valós pénzmozgás nem történt.54 Brenner (V.) János apja ingatlanszerzési stratégiáját követve újabb földterületeket vásárolt a Körmendi út mellett és a Kövi dűlőben az 1880-as és az 1890-es években. Folytatta az építési telkek értékesítését is. 1883-ban a Kálvária utca mellett fekvő telkeket parcellázta fel, és alakította házhelyekké, majd 1896-ban a légszeszgyár és a négyesi malom közé eső területek felosztását végezte el. Ennek alkalmával történt meg a Rumi és a Kereszt utcák szabályozása, az Óvoda (ma: Rákóczi Ferenc) utca meghosszabbítása - ahol később villatelep alakult ki - és egy új keresztutca, a mai Szent Flórián körút egy szakaszának megnyitása. A szóbanforgó térség Szombathely akkori beépített területének déli peremén, a városnövekedés szempontjából stratégiai jelentőségű helyen feküdt. Ez eredetileg a Batthyányiak szőkeföldi birtokához tartozott, amelyet a Brenner (V.) János és özvegy édesanyja még 1880-ban vásárolt meg 13.000 ft-ért akkori tulajdonosától, Schreiner Ferenc gráci sörgyárostól. Az egykori szőkeföldi birtok e nyugati darabja 14 hold kiterjedésű volt, és ezen létesítette Brenner a korábbiakban már említett téglagyárat. A gráci sörgyáros családdal kialakult kapcsolatnak köszönhetően 10 évvel később, 1890-ben a szőkeföldi birtok másik, nagyobbik felét is sikerült megszereznie, annak ellenére, hogy a stratégiai fekvésű területre a városnak elővásárlási joga volt. A 72 hold nagyságú terület a Práternek is nevezett tiszti lakkal - mai elnevezéssel Brenner-villa gazdasági épületekkel és a két - az úgynevezett práteri és a négyesi - malommal 88.000 ft-ért jutott az építész tulajdonába. Nem tudni, hogy a város - amely számolt a terület esetleges megvásárlásával - miért nem tudta érvényesíteni elővásárlási jogát. Elképzelhető, hogy Brenner Jánossal ellentétben a város nem szerzett időben tudomást a birtok küszöbön álló értékesítéséről, de valószínűbb, hogy pénzügyi források hiányában nem tudta volna meg- 3 3 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 249/1887.; Vasvármegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. (továbbiakban: Balogh, 1898.) 456. p. (Magyarország Vármegyéi és városai; 3.); Kovács Ferenc: A téglagyártás története Vas megyében. = VSZ, 2001. 5. sz. 630. p. 54 VaML SZJB TK ir. Szh. 151., 833., 1088., 1275., 1291., 1696., 1912. sz. betétlapok. 144
