Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A megélhetés tudományától a tudományos megélhetésig. A Chernél család kőszegi, katolikus ágának rövid története
bejegyzés őrzi a kőszegi anyakönyvben.43 Azt azonban a magát történésznek tekintő Chernél Kálmán is elfelejtette megemlíteni, hogy a bejegyzés folytatásában az áll, az említettek nevében ezt a keresztelési szertartást ténylegesen Sigray Károly báró44 és a nagymama, Theresia Grass bárónő végezte.45 A család hagyományainak megfelelően, Ferenc is jogot végzett. Pályáját Sopron vármegye közigazgatásában kezdte, ahol a főszolgabíróságig jutott. Azonban már ekkoriban is nagy érdeklődést mutatott a földművelés iránt, és a szerinte kevésnek tekintett örökségét ezért különböző bérelt birtokokon való gazdálkodásból szerzett jövedelmekkel egészítette ki.46 Erre szüksége is volt, mert Barthodeiszky Teréziával, Sopron vármegye alispánjának leányával kötött házasságából született 11 gyermeke - közülük nyolc érte meg a felnőttkort - eltartása és taníttatása sok pénz igényelt. Saját állítása szerint, életét végig a balszerencse kísérte. Sajátos önéletírásában minden negatívumot, kiadást, elemi kárt, járványt feljegyzett, ami gazdaságát jelentősen sújtotta. Bevételeiről egy szót sem szólt, mégis örökségéhez újabb és újabb területeket tudott vásárolni.47 Testvérével való összekülönbözése után új házat épített Chernelházán.48 Amikor 1858-ban átadta 551 magyar holdas49 gazdaságát fiainak, az 130 holddal haladta meg az örökölt területet.50 Mindez nem valószínű, hogy csak az 1815-től évente kapott 800 ft összegű állami fizetéséből volt lehetséges, amit a Dunántúli Kerületi Táblánál betöltött ülnöki hivatalért kapott.51 Chernél Ferenc fia, Kálmán nem sok értelemmel megáldottnak írta le apját.52 Úgy látta, hogy a tudományok nem nagyon érdekelték, ráadásul gazdálkodásába nem sok betekintést hagyott fiainak. Utóbbihoz azonban nagyon jól értett: juhászatát mintaszerűvé alakította, gyümölcsfákat telepített, és kereste az új megoldásokat. Chernél Ferencről is említést tesz Szinnyei, és arcképe megjelent a Magyar Pantheonban,53 sőt egy a 19. század elején összeállított gyűjtemény Sopron vármegye tudós férfiúi között említette meg.54 Különleges kedvtelésként naphosszat figyelte a madarakat, nekik etetőket és hatókat helyezett ki, sőt egy nagyméretű házban szabadon röpködő példányokat is „ápolt”. Fia inkább anyja műveltségét, olvasottságát emelte ki, aki ebből a szempontból nagy hatást gyakorolt úgy gyermekeire, mind környezetére.55 43 PBFL Chernél ir. Önéletírás. 1. köt. 3/2. p. 44 Sigrai Károly báró (1714-1800) 1780-tól gróf. Ebben az időben Somogy vármegye főispánja. Korábban a Dunántúli Kerületi Tábla ülnökeként működött a városban. Benczik Gyula: Ivánc. Szerk. Gyurácz Ferenc. Bp., é. n. 69. p. (Száz magyar falu könyvesháza) 45 A Kőszegi Katolikus Plébánia anyakönyvei. Szül. akv. 1778. május 7. 46 PBFL Chemel ir. Chernél F. emlékir. 4' PBFL Chernél ir. Önéletírás. 1. köt. 1/3. p. 48 PBFL Chernél ir. Chemel F. emlékir. 49 Területmérték: 1 magyar hold = 1200 négyszögöl. 1 négyszögölöl = 3,5996 m2. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874- Bp., 1990. 37., 407-408., 585. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forráskiadványok; 6.) 50 Csergheő, 1824. 209. p. 51 PBFL Chemel ir. Önéletírás. 1. köt. 1/3. p. 52 Szinnyei, 2000. 5i Hamar Gyula: Régi soproni tudósok. = SSZ, 1943. 2. sz. 257. p. 54 PBFL Chernél ir. Önéletírás. 1. köt. 1/3. p. 55 PBFL Chemel ir. Is., 1849. március 30. 122
