Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból
szesen 4123 5/8 holdon - a hajdina kivételével - mindezek mellett burgonyát, lencsét, lucernát, kukoricát, repcét, borsót és cukorrépát is termesztettek, utóbbit az 1839-ben Péterfán (ma: Ikervár) felállított cukorgyárban dolgozták fel.21 A szalónaki, a tótmaráci és a vasdobrai uradalomban a leltárak készítésekor alábbi számú állatállományt írták össze: Szalónak Tótmarác Vasdobra összesen ló 12 2 4 18 ökör 21 23 12 56 szarvasmarha 62 5 19 86 juh 1906 643 330 2879 összesen 2001 673 365 3039 Batthyány Lajos szalónaki és vasdobrai uradalmában - csakúgy, mint az ikerváriban - „svájcerájok” működtek, ahol vélhetően külföldről behozott tenyészállatok segítésével igyekeztek az állomány tisztaságát minőségét javítani. Az ikervári uradalom teljes állatállománya 1850-ben 21 lóból, három szamárból, 174 ökörből, 41 szarvasmarhából és 10.725 juhból állt.22 * Mindhárom uradalomban igen jelentős szerepe volt az erdőgazdálkodásnak. Szalonokon 3946 32/64, Tótmarácon 1875 13/64, Vasdobrán pedig 765 8/64 hold, azaz összesen 6586 53/64 hold erdőt regisztráltak, amelyből nem kevesebb mint 4697 44/64 holdat kizárólagosan az uradalmak használtak. E hatalmas terület szakszerű kezelésére összesen két erdészt és öt erdőőrt alkalmaztak. Fontos megjegyezni, hogy az adatok szerint az erdők nem jelentéktelen részét marhalegeltetésre is használták. Itt mondjuk el, hogy az 1850-ben az ikervári uradalomban leltárba vett erdő 1710 22/32 holdat tett ki.25 Az erdőgazdálkodásnál lényegesen szerényebb keretek között folyt az uradalmi szőlőtermelés a három uradalomban, hiszen összesen 136 17/64 hold szőlőt írtak össze, amelyből 96 27/64 hold a tótmaráci uradalomban, 20 hold a szalónakiban, a maradék 19 54/64 pedig a vasdobraiban feküdt. A három uradalomban mindösszesen hat vincellért - közülük ötöt a tótmaráciban - alkalmaztak, és a pincékben 889 6/64 akő24 bor, 6 1/2 akő seprő', valamint 30 akó törköly volt 1850 tavaszán. Az ikervári uradalomban ugyanekkor csupán 16 hold allódiális szőlőt írtak össze, és pincékben 186 63/64 akó bort, 8 3/8 akó borseprőt és 17 akó törkölyt őriztek. Ugyancsak mindhárom uradalomban foglalkoztak gyümölcstermesztéssel is. A leltárak készítésekor a szalónaki uradalomban 285, a tótmaráciban 152, a vasdobraiban pedig 551 darab alma-, cseresznye-, dió-, gesztenye-, körte-, meggy-, mirabella, őszi- és sárgabarack-, ringló- és szilvafát találtak. A mindösszesen 988 fa közül a legnagyobb a szilva- (303), az alma- (229) és a körtefák (211) száma volt. Ikerváron 811 gyümölcsfát írtak össze 1850-ben,25 ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy Szalőnakon, Tótmarácon 21 Tilcsik, 1989. 257-259., 261-262. p. 22 Tilcsik, 1989. 259. p. 2i Tilcsik, 1989. 260. p. 24 Urmérték: 1 pozsonyi akó = 53,72 1. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly-, és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. 34-36., 145-147., 586. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok; 7.) 25 Tilcsik, 1989. 261. p.
