Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Az evangélikus Gombossy család szétesésének története Kőszegen, a 17-18. század fordulóján
Gombossy a város bírósága előtt próbálta megvédeni érdekeit, mert Sebastian Himmelgeist és neje, Gombossy Judit a mai Chernél utcában álló, kisebbik Gombossy- házra is igényt tartott. Gombossy Dániel bírósági vesszőfutása 1700 körül kezdődött, és amikor 1704-ben meghalt, az ügyet még mindig nem tudták lezárni. A per Gombossy és a Himmelgeist házaspár között folyt. Ezt Gombossyné Gödi Erzsébet ügyvédjének információs anyagából tudjuk.59 Gombossy Dániel ekkor már nem akart mást, minthogy a kisebbik ház felét megmentse felesége, Gödi Erzsébet számára. Ott ugyanis Gödi Erzsébet és Gombossy Judit fele-fele arányban lettek tulajdonosok.60 A Himmelgeist házaspár annak a Gödi Erzsébetnek a kisemmizésére indította a pert, aki Gödi Imre a kőszegi protestáns magyar felekezet prédikátorának leánya volt.61 A katolikus perfelek ezzel a kőszegi magyar evangélikus felekezetre is csapást akartak mérni. Ismeretes, hogy a kőszegi evangélikus német és kálvini magyar felekezet a 17. század végén már közös akciókkal léptek fel. Ettől eltiltották a két gyülekezetét, és azzal vádolták meg őket, hogy a Felső-erdőben összeesküvést szerveztek. Gombossyt a magyar kancellár utasítására le is fogatták, merthogy állítólag ő szervezte a lakomát és titkos gyűlést. 1697-ben hónapokig ült fogságban, és még tovább tartott, amíg a súlyos, 1000 tallér összegű kezességet Kéry Ferenc, Vas vármegye főispánja közbenjárására elengedték.62 Gombossy Dániel úgy próbálta megelőzni a feleségére leselkedő bajt, hogy kizárta Judit leányát a Gombossy örökségből: „Sívé in mobilibus, sive in immoblilibus (nem lévén semmi avi[a\ticum, amely illetné leányomat), azt is jure perennali transferálom, lévén elegendő okom rá, mirulenekbül ehereditálom ... ”.63 Az apa tehát mind az ingó, mind pedig az ingatlan javakat örökjogon második feleségére, Goda Erzsébetre ruházta át. Szerinte semmi olyan nagyanyai vagyon nem maradt, amely leányát, Juditot illetné. Mindezek következtében lányát és örököseit mindkét ágon mindenből kizárta. Gombossy Judit és férje emiatt perelte be Gombossy Dánielt. Gombossy Dániel az erdélyi magyar kancellár befolyásáért esedezett, amely a már előbb idézett levélből is kiderül. Sebastian Himmelgeist hadbíró azonban az erdélyi kancellárnál is befolyásosabb pártfogót talált, nevezetesen I. Lipót császár személyét. Az udvar meghallgatta a Himmelgeist házaspár panaszát, és a javára szóló utasítást küldött Kőszegre.64 Jogi nyelven szólva, Himmelgeist ebben a kérdésben rosszhiszemű volt. Egy 1701-ből fennmaradt forrás szerint a szóbanforgó, kisebbik Gombossy-házon katonai végrehajtást eszközölt, amely azt jelentette, hogy Himmelgeist katonai kvártélyra foglaltatta le. Gombossy azonban nem tudta kiváltani a Juditot illető fél részt, Himmelgeist viszont, úgymond, természetben vette ki a ház felét, hogy benne katonai szállást tartson, így a lovasezred lényegében neki fizetett. Annak ellenére cselekedett így, hogy a „hadi Articulusok és Reglamentumok" ezt kifejezetten tiltották. 59 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg „Informatio in Causa Gombossiana”. 60 VaML KFL KVA Aö. Kő(szeg) 81. 1707. Gombossyné és Auditorné. 5. föl. 61 F. Mentényi, 1997. 530., 539. p. 62 Chemel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. 2. rész. Múlt kor. Szombathely, 1878. (továbbiakban: Chernél, 1878.) 136-137. p. 61 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg „Informatio in Causa Gombossiana”. 64 Uo. 103
