Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
képpen a mostani városunk állapotához és kömyülállásaihoz képest, több görög kereskedőre szükségünk nem lévén, az instáns kérésnek hely nem adattathatik.”M^ Szobolics Mihály kalmárlegény sem járt jobban, aki pedig már több éve élt Szombathelyen, és már két alkalommal is kérelmezte, hogy portékáit szabadon árulhassa.245 246 247 * Az 1802. december 22-én megtartott tanácsülés Szobolics kérvényét arra való hivatkozással utasította el, hogy a helybeli kereskedők elegendően vannak „... a publicum provideálására ...”.24' Osztozott Szobolics sorsában a vizsgált korszakban többek között Krancz Lajos Ignác vasáru-kereskedő, aki 1814- június 10-én kelt levelében kért kereskedési engedélyt. Az 1814- június 22-én összeült tanácsülés elutasító határozatában azzal érvelt, hogy Szombathelyen két vasáru-kereskedő bolt működik, amelyek elegendőek a város számára, ráadásul az egyiket bérlő városi polgár hamarosan saját vaskereskedést kíván nyitni, és így ....több vass kereskedőkre ezen városban szükségünk ippen nem volna ... 246 A városi közgyűlések és a tanácsülések által pozitív módon elbírált kereskedési engedélyek és boltnyitási kérelmek közül ki kell emelni Stallner Ferenc boltos kalmár, városi külsőtanácsos 1832. július 25-én szóban előterjesztett kérvényét, amely szerint az Erdélyi örökösöktől bérelt házban négy „... harisnya és hálósüveg szüvő ...”249 legényt kíván foglalkoztatni. A tanácsülés azon megfontolásból, hogy a szóbanforgó legények alkalmazása a nagyközönség számára hasznos lenne, megadta az engedélyt Stallnernek, ám előfeltételül szabta, hogy a legények után járó contributiot és városi terheket a külsőtanácsos fizesse meg.250 * 252 Kiss Mária Stallner előbbi kérelmét - talán némi túlzással - a kereskedő tőkének az iparban való megjelenéseként értékelte, bár hangsúlyozta, hogy csak egy igen kezdeti kísérletről van szó.241 A 19. század első felében a városi közgyűlések és tanácsülések hatáskörébe tartozott a városi piac működését, rendjét és tisztaságát szolgáló intézkedések meghozatala, és ugyancsak e fórumokon születtek meg a tárgyunk szempontjából legfontosabb, városi tulajdonban lévő bérletekkel - így a piaci jövedelmek, a városi erdőn termett gubacs és a városházi boltok kiárendálásával - kapcsolatos határozatok és döntések is.212 Miután korszakunkban Szombathely közgyűlése és tanácsülése volt elsőfokú fórum a város lakóit - leszámítva a városban lakó nemesek egymás közötti ügyeit - érintő polgári és büntetőperekben, a 19. század első felében a közgyűlés és a tanácsülés rendelkezett illetékességgel olyan jogviták eldöntésében is, amelyek egyik vagy mindként szereplője kereskedő, kalmár vagy boltos volt. E perlekedések túlnyomó része 245 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1801-1802. 1/1801. 11.25. 246 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1802-1803. 133. p. 247 Uo. 246 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1813-1814. 300. p. 249 VaMLSzvkt. Ktjkv. 234/1832-1833. 250 . , Uo.-51 Kiss, 1966. 135. lev. 252 Mindezekről bővebben lásd az alább következő, a „Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében” című fejezet megefelő részeit. 77
