Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A városi boltok hasznosítása és a fontosabb városi bérletek
sekor már úgy említették mint aki már korábban abban árult.2'8 Brenner ezt követően egészen 1848-ig folyamatosan árendálta a boltot.278 279 Ugyancsak hosszú ideig bérelt boltot a szombathelyi városháza alatt Neu Ferenc, aki Stallnerhez és Brennerhez hasonlóan frissen betelepült polgárként lett boltos. Öt 1822. október 5-én vették fel a polgárok közé, majd megvette Fellner Jakab kereskedését,280 aki 1822. április 24-étől bérelte az egyik kisebb városházi boltot.281 Neu az ezt követő árveréseken mindig megszerezte a bolt bérletét,282 283 mígnem az 1842. július 2-ai tanácsülésen bejelentette, hogy a következő Szent Mihály napjától kezdve vissza kívánja adni a boltot a városnak, amelyet azután Kirchmayer Józsefnek adtak árendába.281 A városházi boltokkal kapcsolatosan olykor szükségessé váló kisebb-nagyobb átalakítások és beruházások minden esetben a bérlőt terhelték, akitől a város megkövetelte, hogy az átalakítás szándékát és - ha szükséges volt - tervét engedélyezés céljából időben jelentse, illetve mutassa be, hogy a teendőkről intézkedhessen.284 A boltokhoz hasonlóan a város a 19. század első felében a városházi kávéházat és annak berendezését is árendálta. A kávéház bérleti jogát is általában 3 évre, és - a boltokhoz hasonlóan - árverésen értékesítették, mely árverések lényegében hasonló módon zajlottak, mint a városi boltok bérleti jogának licitációja. Ez esetben is az árverés előzetes feltétele volt a laikauf lefizetése, továbbá, hogy a bérleti díjat negyed- vagy félévente, de mindenképpen előre kell a bérlőnek a házipénztárba befizetnie, valamint, hogy a bérletet tilos a város tudta és beleegyezése nélkül továbbárendálni. Az 1847. április 24. és 1850. április 24. közötti időszak bérleti jogának árverési feltételei között - az egész korszakban ugyan egyedüli kivételként, de - szerepelt az a kritérium is, hogy a bérlő nem lehet zsidó.285 A szerződésben rögzített bérleti idő 3 évre szólt, és ez alól csak 278 VaMLSzvkt. Ktjkv. 617/1824-1825. 279 VaML Szvkt. Ktjkv. 564/1827-1828., 731/1830-1831., 575/1833-1834., 586/1836-1837., 685/18391840., 375/1843-1844., 659/1846-1847.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 159. nr. 135., fasc. 162. nr. 169., fasc. 165. nr. 172., fasc. 168. nr. 147., fasc. 171. nr. 159. , fasc. 175. nr. 102. 280 VaMLSzvkt. Ktjkv. 296/1822-1823. 281 VaMLSzvkt. Ktjkv. 418/1821-1822. 282 VaML Szvkt. Ktjkv. 617/1824-1825., 564/1827-1828., 731/1830-1831., 575/1833-1834-, 586/18361837., 685/1839-1840.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 159. nr. 135., fasc. 162. nr. 170., fasc. 165. nr. 173., fasc. 168. nr. 145., fasc. 171. nr. 160. 283 VaMLSzvkt. Ktjkv. 201/1842-1843., 332/1842-1843., 371/1842-1843., 427/1842-1843.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 174- nr. 106., fasc. 174- nr. 121. 284 VaML Szvkt. Ktjkv. 874/1824-1825., 272/1825-1826., 575/1841-1842., 761/1840-1841., 1786/18401841., 834/1840-184L, 847/1840-184L; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 173. nr. 175. 285 VaML Szvkt. Ktjkv. 1803-1805. 419., 497-498. P„ 1805-1806. 237. P„ 1810-1812. 94., 155. P„ 1813- 1814. 110., 121-122. P„ 1816-1817. 72., 132. P„ 1818-1819. 579. p., 279/1822-1823., 293/18221823., 302/1825-1826., 338/1825-1826., 369/1825-1826., 528/1828-1829., 609/1831-1832., 637/1831-1832., 530/1834-1835., 571/1834-1835., 376/1837-1838., 412/1840-1841., 479/18401841., 569/1840-1841., 627/1840-1841., 633/1840-1841., 354/1843-1844-, 382/1843-1844., 525/1846-1847-, 659/1846-1847.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 132. nr. 4-, fasc. 139. nr. 92., fasc. 149. nr. 2., fasc. 160. nr. 185., fasc. 163. nr. 159., fasc. 166. nr. 149., fasc. 175. nr. 96. 84
