Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
közül is kiríttak Pallér Márton már régóta használt edényei, amelyek 3/4 iccével voltak kisebbek a szabályosnál. A dolgot még az is tetézte, hogy e finákok kisebb űrtartalmát nem csak az okozta, hogy karimájukat szándékosan lefaragták, hanem az is, hogy feneküket kovásszal kenték be. Miután a kiküldött vizsgálóbizottság a karima lefaragását csaknem minden fináknál konstatálta, az 1839. augusztus 28-ai tanácsülés Pallér Mártonra 32 vft, további hat lisztárusítóra 12-12 vft büntetést rótt ki, és meghagyta nekik, hogy a kiszabott összeget 4 napon belül fizessék be a városi lámpapénztárba. Emellett a tanács elrendelte a hibás és hamis mértékek elkobzását, és egyúttal szabad utat adott a lisztárusítók által becsapott személyeknek, hogy káraikért elégtételt vegyenek. Végezetül a tanács a finákok lefaragását megakadályozandó, elrendelte, hogy azok felső szélére vasabroncsot kell helyezni, egyszersmind felhívta a lisztkereskedők figyelmét, hogy attól, akit ismét hamis mértékek használatán kapnak, megvonják lisztkereskedési engedélyét.16* Az eset után alig telt el 10 nap, amikor egy helybeli polgárasszony, Kugli- csics János takácsmester felesége emelt panaszt Haragos József - aki a 12 vft-ra büntetettek egyike volt - lisztkereskedő ellen hamis mérték használata miatt. Az 1839. szeptember 7-ei tanácsülés elrendelte a bejelentés kivizsgálását, ám még mielőtt Haragos újabb büntetést kapott volna, megegyezett Kuglicsicsnével, mégpedig oly módon, hogy a Haragos által a panaszosnak lefizetett 7 vft ellenében, a hölgy eltekintett az ügy további vizsgálatától.* 164 A 19. század első felében Szombathely közgyűlése és tanácsülése mindvégig szinte folyamatos küzdelmet folytatott a városban gyakran tapasztalt spekulációs célú árufelvásárlás ellen. Miután a város vezetőinek tudomására jutott, hogy több, gabona- kereskedéssel foglalkozó városi polgár a vásárnap előtti este egyrészt gabonát vásárolt fel, sőt a városon kívül éjszakázó árusoktól is összeszedték a gabonát, sőt ezt megtetézve, a hetivásár napján is felvásárlást folytattak, majd a gabonát jelentős nyereséggel anélkül adták el, hogy a kocsikról egyáltalán lerakták volna, az 1800. augusztus 23-ai tanácsülés úgy határozott, hogy a vásárolt gabona elkobzásának terhe mellett a jövőben tilos lesz a vásár napja előtti napon gabonát vásárolni, a gabonát megvásárlás után nyereséggel azonnal továbbadni, valamint a vásáron kívül gabonát venni. Emellett elrendelték azt is, hogy e határozatot a következő hetivásáron kidobol tátják, továbbá az áruk elkobzásának terhe mellett a kofáknak megtiltották, hogy a vásárok alkalmával gyümölcsöt vagy bármilyen terméket 10 óra előtt vásároljanak.165 * Nem sok foganatja lehetett e rendelkezéseknek, hiszen a napra csaknem pontosan 2 évvel későbbi, az 1802. augusztus 8-ai tanácsülés - azon megfontolásból, hogy „... a mostani drágaságnak és fösvény uzsoráskodásnak amennyire lehet, ezen városunkban határ szabassék ...” 66 - elkobzás és 32 ft büntetés terhe mellett megtiltotta a város minden lakójának, hogy a hetivásárokon spekulációs célból jószágot vásároljanak. Ugyanakkor elrendelték, hogy VaMLSzvkt. Ktjkv. 305/1839-1840., 318/1839-1840. VaMLSzvkt. Krjkv. 326/1839-1840., 441/1839-1840. VaMLSzvkt. Ktjkv. 1799-1801. 1/1800. 08. 23. VaMLSzvkt. Ktjkv. 1802-1803. 77. p. 61
