Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Szombathely hivatalszervezete a 19. század első felében

hogy fő feladata a promontórium rendjének biztosítása és szőlőtulajdonosok érdekeinek védelme volt, és akinek e munkájában a három-négy fihegymester volt segítségére.100

Röviden a fentiek szerint vázolható Szombathely püspöki mezőváros 19. század első felében működött hivatalszervezete, amely egy meglehetősen differenciált, az egykorú szabad királyi városokéval sok hasonlóságot mutató városigazgatás képét vetíti elénk. (5. ábra) Nincs módunk arra, hogy itt és most e szervezet további részleteit bemutassuk, és ugyancsak nincs terünk arra sem, hogy a városi tisztviselők éves pénz- és természetbeli járandóságait, illetve az abban a vizsgált fél évszázad során bekövetkezett változásokat tárgyaljuk. Tény, hogy a fentebb felsorolt tisztségviselők mindegyike munkájáért több-kevesebb fizetést vagy napidíjat, valamint természetbeni juttatást kapott a várostól, amelyek azonban csak ritka esetben tették lehetővé, hogy egy-egy hivatal kizárólagos megélhetési forrásul szolgáljon annak viselője számára.

Összességében elmondható, hogy Szombathely városigazgatási struktúrájában a 19. század első felében néhány kisebb módosulást leszámítva, érdemleges változás nem történt, azaz a város 18. század végére kialakult hivatalszervezete komolyabb változtatás nélkül maradt fenn 1848-ig.101

Ebben közrejátszott az a tény is, hogy a mezőváros életét irányító politikai és hivatali elit a vizsgált időszakban a város hivatalszervezetének javítására és módosításra irányuló, az 1840-es évek közepén tett két érdemi kezdeményezés során felvetett változtatások közül csak azokat - így például a tisztségviselők 3 évente történő választásának 1845 áprilisától való megvalósítását - engedte bevezetni, amelyek a városigazgatás valódi reformjához nem sokban járultak hozzá. Nincs lehetőségünk arra, hogy e javaslatokat akár csak röviden is ismertessük, így csupán utalunk arra, hogy az 1844-ben és 1846-ban a városi közgyűlés és tanácsülés elé terjesztett reformcsomagok közül kiváltképp a második tartalmazott több, valóban előremutató kezdeményezést.102 Ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy a javasolt változtatások bevezetésük esetén is az idő, mármint a polgári forradalomig hátralévő idő rövidsége miatt, csupán kérészéletűek lehettek volna.

100 A szombathelyi hegyközség 1789 és 1848 közötti életére lásd: Tilcsik, 2004a.

101 Feiszt, 1986.; Feiszt, 1989.; Hudi, 1995. 31-96. p.; Kiss, 1971.

102 VaML Szvkt. Ktjkv. 3/1844-1845., 245/1844-1845., 246/1844-1845., 247/1844-1845., 248/18441845., 249/1844-1845., 250/1844-1845., 251/1844-1845., 624/1844-1845., 636/1844-1845., 41/18451846., 972/1845-1846., 14/1846-1847.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 178. nr. 2.

48