Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely hivatalszervezete a 19. század első felében
hogy 1835 áprilisától kezdve Szombathely város bírájának mandátuma is - hasonlóan a fizetett hivatalnokokéhoz - 3 évre szóljon.94 Nem tudjuk pontosan, milyen okból vagy okokból, de tény, hogy e döntés is papíron maradt, hiszen az 1835. április 24-én megválasztott városi tisztviselőit csak 1 évig töltötték be hivatalukat, és Szombathely mezővárosban 1836. április 23-án új tisztikart választottak.95 Ezt követően a szombathelyi tisztviselők 3 évente történő választása legközelebb csaknem 10 esztendő múltán - nevezetesen 1842. április 23-án,96 majd 1844. április 24-én - került a város legfontosabb nyilvános fóruma elé. Utóbbi alkalommal úgy határoztak, hogy 1845 áprilisától a bíró kivételével minden városi hivatalnok megbízatása 3 évre szól.97 98 Ez így is történt, és az 1845. április 24-én megválasztott szombathelyi tisztikarban - leszámítva természetesen a városbírót - 1848 májusáig csak azon funkciókban történt változás, amelyektől az érintett saját maga elhatározásából vagy más ok miatt megválni kényszerül.96 Szombathely mezőváros a 19. század első felében működött hivatalszervezetét alkotó szervezeti egységek az egykorú szabad királyi városokhoz és privilegizált mezővárosokhoz hasonlóan, két - a testületi, illetve az egyedi szervek - csoportjára oszthatók. A testületi szervek legfontosabbika a városi közgyűlés volt, amelyen elvben minden polgárjoggal rendelkező személy megjelenhetett, véleményt nyilváníthatott. A városi közgyűlés - mint a település elsőszámú fóruma - hozott döntést a várost érintő alapvetően fontos és elvi ügyekben, és a közgyűlés fogadta el a város statútumait is, ugyanakkor korszakunkban gyakran fordult elő, hogy a közgyűlés elé kerültek olyan, kisebb jelentőségű, egyedi ügyek is, amelyeket egyébként a tanácsülés illetékességébe tartoztak. Az évente megtartandó városi közgyűlések számát Szombathelyen nem határozták meg pontosan, ám az 1830-as évek második felétől többször is rögzítették, hogy évente legalább négy, ún. kántorgyűlést kell tartani.99 E szám az évente minimálisan megtartandó közgyűléseket jelentette, és ha valamilyen halasztást nem tűrő ok miatt szükségessé vált - bár nem annak nevezték - rendkívüli közgyűlést hirdettek. Miként fen94 VaMLSzvkt. Ktjkv. 2/1834-1835. 95 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1/1835-1836., 3/1835-1836., 4/1835-1836., 5/1835-1836., 6/1835-1836., 7/18351836., 8/1835-1836., 9/1835-1836., 10/1835-1836., 11/1835-1836., 15/1835-1836., 16/1835-1836., 25/1835-1836., 26/1835-1836., 1/1836-1837., 3/1836-1837., 4/1836-1837., 5/1836-1837., 6/18361837., 7/1836-1837., 8/1836-1837., 9/1836-1837., 10/1836-1837., 11/1836-1837., 12/1836-1837., 13/1836-1837., 14/1836-1837., 15/1836-1837., 24/1836-1837. 96 VaMLSzvkt. Ktjkv. 2/1842-1843. 97 VaMLSzvkt. Ktjkv. 3/1844-1845. 98 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1/1845-1846., 3/1845-1846., 4/1845-1846., 5/1845-1846., 6/1845-1846., 7/18451846., 8/1845-1846., 9/1845-1846., 10/1845-1846., 11/1845-1846., 13/1845-1846., 14/1845-1846., 15/1845-1846., 2/1846-1847, 3/1846-1847., 4/1846-1847., 5/1846-1847., 6/1846-1847., 98/18461847., 158/1846-1847., 615/1846-1847., 2/1847-1848., 3/1847-1848. 99 VaMLSzvkt. Ktjkv. 551/1837-1838., 8/1840-1841., 217/1840-1841. 145/1844-1845. A kántorgyűlés a négy kántorböjti héten megtartott városi közgyűlés volt. A kántorböjti heteknek a húsvét eló'tti hatodik vasárnapot követő, azaz a hamvazószerda utáni, a Pünkösd utáni, a Szent Kereszt felmagasztalásának napja (szeptember 14.) utáni és a Szent Luca napja (december 13.) utáni heteket nevezték. 44
