Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkor végén - Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkor végén
a Sopron-Bécsújhelyi Vasúttársaság 700.000 pft-ot kért a magyar kormánytól. E kérés az ország kedvezó'tlen anyagi helyzete miatt nem volt teljesíthető, ám Széchenyi személyes közbenjárására Sina György báró 950.000 pft kölcsönt ígért a vasúttársaságnak. Az önvédelmi háború eseményei nem tették lehetővé a Széchenyi elképzelései szerint megvalósítandó nagyszabású vasútépítési tervek kivitelezésének megindulását. így azután a Sopron és Nagykanizsa közötti vasutat csak közel 2 évtizeddel az első terv megszületése után, - az alternatív eredeti tervektől eltérő, Kőszeg elkerülésével, de Szombathely érintésével készült vonalvezetéssel - 1865. szeptember 20-án adták át rendeltetésének, bekapcsolva ezzel Vas vármegye székhelyét az országos és a nemzetközi vasúthálózatba.672 Ily módon keletkezett tehát az a három forrás - a Kőszegről és a Szombathelyről szóló összeállítás, valamint Hegedűs Sándor főmérnök azok felhasználásával, de más adatokkal is kiegészített összegzése -, amelyek eltérő alaposságuk és részletességük ellenére is nagy értéket képviselnek, hiszen a reformkor végi Kőszegről, Szombathelyről és Vas vármegyéről hasonló, eredendően azonos célból összeállított és bizonyos mértékig egymáshoz kapcsolódó népességi, kereskedelmi, áru- és terményforgalmi, termelési és árstatisztikai adatsor nem ismeretes.6'5 Az alábbiakban e három forrás témánk szempontjából legfontosabb adatainak felsorakoztatásával és elemzésével elsősorban azt kíséreljük meg bemutatni, hogy Szombathely püspöki mezőváros milyen kereskedelmi jelentőséggel bírt közvetlenül a polgári forradalom előtt. SZOMBATHELY KERESKEDELMI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A REFORMKOR VÉGÉN A három összeállítás közül a legkevésbé részletező a kőszegi, amely szerint a szabad királyi város lakóinak száma 1847-ben 7000 körül mozgott, akik többnyire iparűzéssel vagy kereskedéssel keresték kenyerüket, és a városban évente megtartott hat országos és 104 hetivásáron 150.000 pozsonyi mérő gabona, 14.000-15.000 akó bor, 10.000 mázsa gyapjú és 10.000-12.000 mérő674 gubacs cserélt gazdát. Az összeállítás egyrészt rögzíti, hogy mindezek mellett Kőszegen elsősorban a fűszer-, a pamut-, a vas- és a borkereskedelem jelentős, másrészt rámutat, hogy a városban működő posztó- és gyapjúszövetgyár erősen élénkítő hatást gyakorol a város és környéke kereskedelmére, továbbá, hogy a szállítással foglalkozó személyeknek is jó kenyérkeresetet jelent. A Szombathelyről készített, és a kőszeginél jóval részletesebb és adatgazdagabb összeállítás a város történetének rövid áttekintésével kezdődik, amelynek részeként felsorolja az ott működött különféle intézményeket és gyárakat, így a papneveldét, a líceumot, a gimnáziumot, a dologházat, a kórházat, a gyámoldát, a két fürdőházat, a postahivatalt, az óvodát, a rajziskolát, a fiók takarékpénztárt, a könyvnyomdát és a két gyógyszertárat, a burnót-, a szivar-, az ecet-, a likőr- és a két vattagyárat, valamint a szűrkészítő üzemet. 672 Tilcsik, 1982. 441-443. p. 673 A három forrás szövegét közli: Tilcsik, 1982. 444-457. p. 674 Gubacsmérő': száraz űrmérték. 1 pozsonyi gubacsmérő = 96,45 liter, illetve 35,68 kg. Bogdán, 1991. 290., 604. p. 182
