Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Bevezetés
tésének pontos vonalát rögzítő döntéshez 1847-ben készített, Kőszegre és Szombathelyre, valamint a két város, továbbá a tervezett alternatív vasútvonal vonzáskörzetére irányuló, gazdasági és kereskedelmi célú adatgyűjtés elemzésével zárul. Dolgozatunk tehát azon gazdasági és kereskedelmi tényezők egy bizonyos csoportját kívánja feltárni és megragadni, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a 18. század utolsó harmadának kezdetén még jelentéktelen gazdasági központnak számító Szombathely a 19. század közepére már a térség egyik igen fontos kereskedelmi és gazdasági centrumává lett. Meggyőződésünk szerint ezzel nem csupán a Vas vármegye székhelyén 1867 után bekövetkezett, igen dinamikus gazdasági fejlődést megalapozó és hatékonyan elősegítő, bonyolult folyamatok megismeréséhez tudunk eddig még megfelelően ki nem aknázott, eredeti forrásokra épülő adatokat és összefüggéseket feltárni és szolgáltatni, hanem egy konkrét példával hozzájárulunk a Nyugat-Dunántúlon a feudalizmus bomlásának végső szakaszában a mezővárosokban megindult és lejátszódott mélyreható változások eddigieknél is pontosabb megismeréséhez és megértéséhez. A fentiekkel összefüggő és témakörünket érintő helytörténeti szakirodalom feltárása során, a Szombathely történetét tárgyaló átfogó igényű publikációk közül Kunc Adolf 1880-ban, valamint Kárpáti Kelemen 1894-ben megjelent, kétkötetes, sokáig alapműnek számító monográfiája5 megfelelő részeit tudtuk többé-kevésbé használni, míg a későbbi várostörténeti összefoglalások - így Szendy László 1930-ban, Kádár Zoltán, Horváth Tibor Antal és Géfin Gyula 1961-ben, valamint Károlyi Antal és Szent- léleky Tihamér 1967-ben napvilágot látott feldolgozásai6 - minden erényük ellenére - más-más okokból ugyan, de csupán kevéssé segítették jelen munkánk elkészítését. Az 1990-es évek első felében Szombathely város közgyűlése döntést hozott egy új, modern, négykötetesre tervezett várostörténeti monográfia kiadásáról. A sietve megindított előkészítő munkálatokat követően az első, a város történetét annak alapításától a mohácsi vész idejéig tárgyaló, lényegében és túlnyomó részében a korábban elvégzett régészeti és történeti kutatások eredményeként megjelent, mind a szakma, mind pedig a laikus érdeklődők körében sikert aratott kötet bár viszonylag hamar napvilágot látott,7 ám a sorozat további - közöttük a második, a város 1526 és 1848 közötti históriáját tárgyaló - darabjainak megjelentetése csak évek múlva lehet esedékes, hiszen a rendelkezésre álló szakirodalom számbavételekor kiderült, hogy Szombathely 1526-tól 1945-ig terjedő történetének korszerű feldolgozásához - az utóbbi 2-3 évtizedben kiadott tanulmányok, cikkek és forráspublikációk ellenére is - rendkívül egyenetlen, döntő részében csupán szegényes szakirodalom áll rendelkezésre. Másként szólva: számos területen előbb a hiányzó alapkutatásokat kell szisztematikusan elvégezni, majd pedig az azok nyomán elkészülő feldolgozások átgondolt sorozatát követően lehet csak a szintetizáló igényű összefoglalásra vállalkozni. 5 Kárpáti, 1894-, Kunc, 1880. 6 Kádár - Morvát - Gétin, 1961.; Károlyi - Szentléleky, 1967.; Szendy, 1930. 7 Kiss - Tóth - Zágorhidi, 1998. 17