Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége az 1828. évi országos összeírás tükrében
Szombathely tiszta és megosztott vonáskörzete a Rába vonala és az országhatár közötti csaknem teljes területet lefedte. Ugyanakkor Kőszeg a már említett és Szombathelyen is átvezető' elsőrendű út mellett egyetlen érdemi kapcsolattal, a Rohonc felé vezető kereskedelmi úttal rendelkezett, ám a Vas vármegyében fekvő, határmenti vásártartó helyek - közöttük Rohonc is - ekkorra, tehát a 19. század 20-as és 30-as éveire már elje- lentéktelenedtek. Összességében tehát elmondható, hogy a korábban éppen kedvező földrajzi fekvése és infrastrukturális adottságai miatt jelentős határszéli kapcsolatokkal rendelkező Kőszeg az országon belüli kereskedelem jelentőségének felértékelődése miatt, továbbá annak következtében, hogy külkereskedelmi funkcióinak egy jelentős részét Sopron átvette, abban az esetben őrizhette volna meg kereskedelmi pozícióit, ha az országon belüli kereskedelembe a korábbinál jóval magasabb szinten kapcsolódik bele. Kőszeg azonban erre elsősorban a belső kereskedelem számára nem kifejezetten kedvező útviszonyai, továbbá a belső kereskedelemben - nem kevéssé éppen jó infrastrukturális elhelyezkedése miatt - mind nagyobb szerepet játszó Körmend, de mindenekelőtt Szombathely rendkívül erős konkurenciája miatt nem volt képes, amelynek nyomán Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa folyamatosan vesztett szerepéből. Földrajzi helyzete, útviszonyai, valamint gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai inkább ahhoz a gazdasági kistájhoz kötötték, amelynek szinte egyeduralkodó központja Sopron volt, amellyel viszont - csakúgy, mint Szombathellyel - nem tudta felvenni a versenyt.667 Szombathely ugyanakkor a határszéli piacstruktúra fentebb jelzett átalakulása, továbbá a belső kereskedelmi kapcsolatok felértékelődése következtében a térség egyik legfontosabb piacközpontja lett. A tiszta körzetében élő 36.019 fő mellett, a megosztott körzetében regisztrált 98.268 fő alapján a II. osztályba sorolt kereskedelmi központokkal konkurált, és megosztott körzetének közel felére erős vonzást gyakorolt, hiszen azon két piacközponttal - Kiscell és Kőszeg - és öt alközponttal - Jánosháza, Pinkafő, Sárvár, Szentgotthárd és Vasvár - osztozott. A város megosztott vonzáskörzetének másik felére Körmenden kívül a Szombathelynél sokkal jelentősebb Sopron és Nagykanizsa gyakorolt erőteljes vonzást.668 Ha a fentebbi, Szombathely püspöki mezővárosnak a nyugat-dunántúli térség egyik legjelentősebb piacközponttá való válását előidéző okokat, tényezőket és adatokat összevetjük az 1828. évi országos összeírás során a városról készült tabellának a kereskedőkről szóló adataival, azonnal kitűnik, hogy a 19. század első felében Vas vármegye székhelye - kedvező földrajzi és infrastrukturális adottságai révén - sokkal inkább a kereskedelmi forgalom színhelye, semmint aktív részese volt. A város olyan, főként a mezőgazdasági termékek, azon belül is elsősorban a gabona és a bor nagyforgalmú piaca, de emellett a hazai és külhoni iparcikkek és nyersanyagok elosztóközpontjaként funkcionált, amelynek országos és hetivásárait nagyszámú kis- és nagykereskedő látogatta rendszeresen, akik között a helybeliek nyilvánvalóan fontos, de korántsem domináns szerepet játszottak. 667 Bácskai - Nagy, 1984. 70-71., 198-199., 205. p. 668 Bácskai, 1988. 50-51. p. 177
