Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - Kereskedő zsidók és zsidó kereskedések

dulásnak, majd pedig a másnap megtartott városi népgyú'lésen megszületett dicstelen határozatoknak. Ezt támasztják alá a népgyűlés eseményeit rögzítő jegyzőkönyvi bejegyzés első mondatai, amelyekre Bernstein Bélát leszámítva a kérdéskör eddigi kutatói nem tudni mi okból, de nem figyeltek fel eléggé, pontosabban nem értelmezték azokat: „A zsidó néposztály iránt a nép kebelében régóta élő ellenszenv, sőt gyülölség, melyet az 1840:29. t. c., úgy a zsidók vallási és társadalmi különc szokásaik, s ingerlő önviseletük napról napra emeltebb fokra csigázott, tegnap dühöngő' rombolásban tört ki, melynek gátot emelni sem egyeseknek, sem a hatóságnak erejében nem állott. Az ideiglenes nemzeti örsereg is a részes mozgalmakat csak csillapítani volt képes, de megakadályozni vagy elfojtani nem sikerült, mert a kedélyek bellázadása ellen külerő semmi, vagy csak igen csekély befolyással bir. ”646 647

A helyzetet, valamint a harag okát és irányát jól jellemzik az április 5-ei népgyú'lésen zajos felkiáltások közepette elfogadott alábbi határozatok:

1. ) 1848. április 24-éig Szombathelyről, Szentmártonból, Óperintből és Szőkeföldéről a zsidó személyeket el kell távolítani.

2. ) A Szombathelyen házzal vagy telekkel rendelkező személyek alkalmanként

1000 pft lefizetésének terhe alatt kötelezzék magukat, hogy 1848 Szent György- nap után házaikba vagy telkeikre lakónak vagy haszonbérlőnek zsidót nem fogadnak, és az érvényben lévő ilyen szerződéseket április 24-éig felmondják.

3. ) A zsidókat a Szombathelyen, Operintben és Szentmártonban történő házalókereskedéstől eltiltják.

A 2. pontban foglaltak végrehajtására felfektettek egy aláírási ívet, amelyet a szombathelyi püspökhöz küldtek át, aki el is látta azt kézjegyével. Ezután a népgyűlés felszólította a szombathelyi, a szentmártoni és óperinti ház- és telektulajdonosokat, valamint a szőkeföldi kúria tulajdonosát, Batthyány Fülöp herceget, hogy írják alá az ívet. Miután Batthyány Fülöp Bécsben tartózkodott, az ívet elküldték a császárvárosba, ahol azt Batthyány április 10-én alá is írta.

Szombathely város 1848. április 5-ei népgyűlésén elfogadott zsidóellenes határozatokat az 1848. április 24-ei rendkívüli közgyűlésen semmisítették meg azt követően, hogy Csány László és Széli József, Vas vármegye alispánja bemutatták a királyi biztosokká történt kinevezésükről szóló, a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány által 1848. április 10-én kiállított megbízólevelüket, továbbá a MOIB és az első független felelős kormány 1848. április 17-én kelt rendeletéit, amelyek egyrészt szigorúan megtiltották a zsidók elleni törvénytelen akciókat, másrészt kilátásba helyezték a zsidók ellen izgató személyek felelőségre vonását.64'

646 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1127/1847-1848.

647 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1127/1847-1848., 1131/1847-1848., 1146/1847-1848., 1175/1847-1848.

Az 1848. április 4-én Szombathelyen lejátszódott zsidóellenes megmozdulásokra és azok kivizsgálására, a főkolomposok megbüntetésére, továbbá az április 5-ei népgyűlés eseményeire és következményeire lásd: Bernstein, 1998. 112-115. p.; Kárpáti, 1894- 223-226. p.; Mayer - Varga, 1999.; Ö. Kovács, 1985. 266- 267. p.; Simon, 1984a. 106-107. p.; Simon, 1984b. 120-127. p.

172