Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - Kereskedő zsidók és zsidó kereskedések
értvén, velük együtt kereskednek, rész szerint nékiek pro deposíto helet adnak ...”.619 A tanácsülés szigorú - de pontosan meg nem határozott és rögzített - büntetéssel fenyegette meg azokat a nem helybeli személyeket, akik a városban raktárakat tartanak fenn.620 Az 1807. október 28-ai tanácsülésen Könczöl Ferenc városbíró bejelentette, hogy - jóllehet a város már többször megtiltotta, hogy polgárai pincéiket idegeneknek árendába adják - Mózer János pincéjét bortárolás és kereskedés céljából egy rohonci zsidónak mégis bérbe adta. A tanácsülés egy küldöttséget menesztett Mózer pincéjéhez, hogy a bort és a pincét lepecsételjék, egyúttal elrendelte, hogy ha a zsidó a borát 3 napon belül nem viszi el a pincéből, akkor a város konfiskálja azt.621 Az 1815. május 15-ei városi közgyűlés a hetivásárokon eladandó gabona, főzelékfélék és gyümölcsök spekulációs célú felvásárlását megakadályozandó - „... ez ily es szegénységet nyomorgató speculatiot leginkább a zsidók /-.kik e végre ezen városban a purger házoknál depositoríumo- kat tartani szoktak:/ űznek, ugyan azért, hogy a zsidóknak ebbeli csalfa tráficáciáik ell hárit- tassanak ...”622 - a város polgárainak 32 ft büntetés terhe mellett megtiltotta, hogy zsidóknak raktározási célból bármilyen helyiséget bérbe adjanak. Ugyanakkor előírták azt is, hogy ha valamely izraelitát azon kapnak, hogy bort, gabonát vagy bármiféle portékát mégis a városban raktározni merészel, annak az összes megtalált és lefoglalt áruját el kell kobozni.623 És bár a városi közgyűlés határozatait az 1815. július 10-ei közgyűlés megerősítette, a városi tanács egy konkrét bejelentés nyomán e rendelkezéseket 1820- ban két alkalommal is megújítani kényszerült,624 mely tény arra utal, hogy azok, a magas büntetési összeg ellenére nem érték el a kívánt hatást. Az egyik, 1820-ban nyilvánosságra került eset érdekessége volt, hogy egy rohonci zsidó a Szombathely város bírójától, Pletnics Jánostól bérelt pincében deponálta kereskedésre összevásárolt borait.625 Az 1824- január 15-ei tanácsülés elrendelte a városban lévő, zsidók által bérelt raktárak és pincék összeírását. Az elkészült lista ismeretében az 1824- július 24-én lezajlott tanácsülés megerősítette azt a korábbi határozatot, hogy 32 vft-ra büntetik azokat, akik az országos vásárokon kívül kereskedő zsidóknak és más vidéki kereskedőknek raktározás céljából bármilyen helyiséget bérbe adnak. Ugyanakkor felszólították az idegen, izraelita és nem izraelita kereskedőket, hogy akiknek nincs a városban való lakhatásra engedélye, azok áruikat mielőbb vigyék el Szombathelyről, ha pedig azokból valamit eladni szándékoznának, elkobozzák tőlük. Annak érdekében pedig, hogy a zsidók deponált boraikat és gabonájukat a város sérelmére a városban vásárokon kívül ne tudják értékesíteni, elrendelték boraik és gabonáik felmérését. Közben Vas vármegye is hasonló tartalmú határozatot adott ki, majd az 1824. augusztus 28-ai városi tanácsülés 619 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1805-1806. 56. p. 620 Uo. 621 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1807-1808. 190.p. 622 VaML Szvkt. Ktjkv. 1814-1816. 313. p. 623 VaML Szvkt. Ktjkv. 1814-1816. 314. p. 624 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1814-1816. 391. p„ 1820-1821. 44-45., 63. P. 625 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1820-1821. 44-45., 63. p. 164
