Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Bevezetés
BEVEZETES A hazai funkcionális várostörténet-írás Gyimesi Sándor közel három és fél évtizeddel ezelőtt kiadott, átfogó igényű, összefoglaló munkájának1 megjelenése óta - kiváltképp elsősorban az utolsó negyedszázadban - több monográfiát, számos tanulmánykötetet és sok-sok kisebb-nagyobb lélegzetű publikációt szentelt a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kérdésének. E vizsgálatok kiemelkedő, sőt meghatározó állomását, egyszersmind Gyimesi hivatkozott publikációjának mind szemléletét, mind pedig módszereit tekintve érdemi meghaladását Bácskai Vera és Nagy Lajos az 1828. évi országos összeírás teljes anyagát a faktoranalízis módszerével feldolgozó, és - mint később kiderült - számos új kutatás megindulását elősegítő, 1984-ben közreadott monográfiája2 jelentette. Lényegében ennek folytatásaként látott napvilágot 4 esztendővel később Bácskai Vera az előző kötet adatbázisára épült, a klaszteranalízis módszerének alkalmazásával elkészített, és már megjelenésekor is nagy visszhangot kiváltó társadalomtörténeti elemzése.2 Bácskai Vera Nagy Lajossal közösen, majd pedig egyedül publikált munkájának igazi jelentőségét mi sem jelzi és bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy jórészt ezeknek köszönhetően a funkcionális várostörténet-írás már meghatározó súlyt képvisel a jelenkori hazai historiográfiában, továbbá, hogy az említett kiadványok megjelenése óta napvilágot látott és a 18-19. századi várostörténettel foglalkozó munkák szinte mindegyike - legyen sző monográfiáról, tanulmányról, vagy akár forráspublikációról - egyrészt támaszkodik azok eredményeire és megállapításaira, másrészt pedig - ha módszereikben nem is, de - szemléletében és igényességében mintának vagy legalábbis követendőnek tartja azokat. Az a kutatási program, amely jelen munka alapját képezi, megindulását is jórészt ugyancsak Bácskai Vera és Nagy Lajos fenti kötetei - közelebbről az azokban Kőszeg és Szombathely gazdasági és kereskedelmi jelentőségének a 18. század utolsó és a 19. század első harmadában bekövetkezett alapvető és ellentétes irányú változásról publikált adatok és megállapítások - iniciálták. Vizsgálatunk alapvetően azokat a külső és belső okokat, egészen pontosan ezen okok egy részét igyekszik feltárni és bemutatni, amelyek megindították, végrehajtották, majd pedig befejezett ténnyé tették azt, a pontosan nem ismert időpontban megkezdődött, ám végeredményét tekintve döntőnek bizonyult szerepváltást, amelynek következtében Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa, Kőszeg a régióban, de mindenekelőtt a vármegyében a 18. század közepén még kétségtelenül meglévő, domináns gazdasági és kereskedelmi súlya és jelentősége a Gyimesi, 1975. Bácskai - Nagy, 1984- 2 Bácskai, 1988. 15