Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése
Ugyanakkor nem minden, Szombathelyre érkezett és letelepedett izraelita nyújtott be lakhatási kérvényét, amely persze nem kerülte el a város vezetőinek figyelmét: „Tapasztaltatván, miszerint a lakhatásra engedélyt nyert némely izraelitákkal ugyan egycsa- ládhozi tartozás ürügye alatt, több oly izraelita egyének is városunkban letelepülnek, kik erre tanácsi engedéllyel nem bimak.”m Ezért az 1846. augusztus 3-ai tanácsülés a vétkes kijátszás megfenyíttetése s jövőrei meggátlása tekintetéből ...”589 elrendelte a városban élő izraeliták családonként és személyenként való összeírását, és a feladat elvégzésével Taschler József belsőtanácsost és Donászy Károly formondort bízták meg. Emellett vannak adataink arra is, hogy a Szombathelyen élő, de elköltözni kívánó zsidók a várostól igazolást kértek magaviseletükről. Ilyen volt többek között Porlitz Ábrahám, aki az 1844. január 20-ai tanácsüléstől nem a saját maga, hanem Ignác nevű fia számára kért igazolást, aki a dalmáciai Spalatoban kívánt letelepedni, és ott megnősülni.590 De nem csak családi, hanem olykor gazdasági vagy egzisztenciális okok miatt költözött el egy-egy izraelita Szombathelyről. Königsberger Eduárd kalmár - aki mint emlékezhetünk az 1840:29. te. után elsőként kért és kapott lakhatási és kereskedési engedélyt Szombathelyen - azzal fordult az 1845. október 25-ei tanácsüléshez, hogy „... érdekeinek sikeresb előmozdithatása tekintetéből részére eddigi önviseletéről szálló hitelyes bizonyítványt kiadatni kér.”591 A városi tanács - ha a kérelmező valóban erkölcsös életet élt és ellene panasz nem merült fel, illetve ha nem volt köztartozása - minden további nélkül kiadta a város pecsétje alatt a kért igazolást.592 Ha mindezek után azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakult a 19. század első felében a Szombathelyen élt zsidók száma, kézenfekvő forrásul szolgálnak a rendelkezésre álló - 1793-ból, 1812-ből, 1836-ból, 1846-ból és 1850-ből származó - egyházi sematizmusok, amelyek kiegészítve Ludovicus Nagy és Fényes Elek adataival a következőt mutatják:595 588 589 590 591 592 593 588 VaMLSzvkt. Ktjkv. 396/1846-1847. 589 Uo. 590 VaML Szvkt. Ktjkv. 658/1843-1844.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 175. nr. 229. 591 VaMLSzvkt. Ktjkv. 578/1845-1846. 592 VaML Szvkt. Ktjkv. 429/1840-1841., 897/1841-1842., 658/1843-1844., 186/1844-1845., 578/1845- 1846., 880/1845-1846., 949/1845-1846., 609/1846-1847., 1067/1846-1847., 604/1847-1848.; VaML Szvtjkv. 811/1848-1849.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 175., nr. 25., fasc. 175. nr. 229., fasc. 176. nr. 30., fasc. 177. nr. 364-, fasc. 178. nr. 435. Érdekességként jegyezzük meg, Königsbergeren kívül az 1840 után betelepült izraeliták közül hat személy - Grünwaid Sámuel, Hochsinger Lipót, Khon Sámuel, Lipsitz Lázár, Rosenberger Henrik és Steinberger Antal - költözött el még 1849 előtt Szombathelyről. Közülük csupán háromról, Hochsin- gerről, Rosenbergerről és Steinbergerről tudjuk, hogy hova távoztak. Hochsinger Rohoncra, Rosenberger Kiscellbe, Steinberger Antal pedig Észak-Amerikába. 593 Catalogus, 1793. 17. p.; Catalogus, 1812. 22. p.; Nagy, 1828. 111-112. p.; Fényes, 1991. 71. p.; Schematismus, 1836. 22-23. p.; Schematismus, 1846. 15-16. p.; Schematismus, 1850. 23-24- p. Miután mind a sematizmusok, mind pedig Nagy és Fényes munkái a szombathelyihez számították a szomszédos Szőkeföldén élt népességet - és bennük az izraelitákat is -, a továbbiakban a szombathelyi zsidóság népességi adatai ennek figyelembevételével értendők. 156
