Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése

kereskedést, mely a polgárság jussához való, el ne kezdjen.’’570 Khon Sámuel minden kétsé­get kizáróan beköltözött Szombathelyre, de nem anyjánál, hanem máshol lakott. Ezért, amikor a fent ismertetett, Porlitz-féle ügyben megérkezett a Magyar Kancellária 1828. február 8-án kelt és a vármegye álláspontjával ellentétben a városnak igazgat adó leira­ta a vármegyéhez, majd a városhoz, a városi tanács lépésre szánta el magát. 1828. má­jus 24-ei ülésén id. Khon Lobi leszármazottainak meghagyta, hogy május 28-áig költöz­zenek közös háztartásba, mert ha ezt elmulasztanák, kitoloncolják őket Szombathely­ről. Mindez hiábavaló volt, ezért a tanács szeptember 27-én megismételte fenyegető döntését, ám ez sem hozott eredményt. Khon Sámuel - Porlitzékhoz hasonlóan - Vas vármegyéhez fordult, de Szerdahelyi Ignác másodalispán közbenjárására is csak annyit sikerült elérnie, hogy 1828 Mindenszentek napjáig, azaz november 1-jéig kapott hala­dékot, hogy anyjával közös háztartásba költözzön, különben kitiltás vár rá. Miután Khon hajthatatlan maradt, a november 11-ei tanácsülés egy belső- és három külsőta­nácsost, valamint a városi hadnagyot megbízta, hogy Khon Sámuelt távolítsák el Szombathelyről. A küldöttség nem találta meg Khont, ezért a kitoloncoló határozatát a tanács november 12-én megismételte. Az 1829. január 17-ei tanácsülés Khon Sámu­elnek és feleségének keményen megparancsolta, hogy harmadnapra költözzenek közös háztartásba Khon anyjával, ellenkező esetben karhatalommal távolítják el őket laká­sukból. Abból a tényből, hogy Khon Sámuel kitoloncolásának kérdése később nem szerepelt Szombathely város közgyűlése és tanács üléseinek napirendjén, arra követ­keztethetünk, hogy Khon Sámuel és felesége ezidőtájt Szombathelyről visszaköltözött a szomszédos Szentmártonba.5'1 Az 1829. március 11-ei tanácsülésen özv. Khon Löblné - arra való hivatkozás­sal, hogy fiai Moyses és Sándor viselik gondját - nyújtott be kérelmet, hogy házasság­ban élő két gyermekének és azok gyermekeinek ne kelljen közös háztartásban lakniuk. A tanácsülés - hangsúlyozta, hogy a kérelmezőnek nincs joga ahhoz, hogy a város en­gedélye és sérelme nélkül fiainak szabad lakhatást engedélyezzen vagy szerezzen, és ezért - csak azt engedélyezte özv. Khon Löblnének, hogy élete végéig saját gyermekei­vel egyazon háztartásban lakjon, ám ha valamelyik fia nem költözik vele össze, úgy az köteles a városból eltávozni.572 Khon Sándor, Khon Lobi zsidó fia az 1832. január 11 -ei tanácsülés elé terjesz­tett beadványában leírta, hogy a tanács engedélyével, édesanyjával együtt lakhat a vá­rosban, ám egész családjával - annak nagy létszáma miatt - egy háztartásban nem fér­nek el, ezért egyik testvére Szentmártonban, a másik pedig Operintben lakik. így ő ápolta édesanyját, ám apjuk halála után vita támadt a testvérek között a Szombathe­lyen való lakhatás miatt. Khon Sándor csatolta édesanyja nyilatkozatát, hogy a város­ban való lakhatás joga őt illeti meg. Minthogy azonban e nyilatkozat csak a városi ta­570 VaMLMkir. Kjkv. 3181/1827.; VaMLSzvkt. Ktjkv. 578/1827-1828.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 159. nr. 144. 571 VaML Szvkt. Ktjkv. 578/1827-1828., 39/1828-1829., 79/1828-1829., 259/1828-1829., 290/1828­1829., 315/1828-1829., 334/1828-1829., 448/1828-1829. 572 VaMLSzvkt. Ktjkv. 521/1828-1829. 150

Next

/
Thumbnails
Contents